„Hőelektromosság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
 
== Története ==
[[Fájl:Peltierelement 16x16.jpg|thumb|jobb|200px|Peltier -elem, ami [[processzor]] hűtésre vagy akár áramtermelésre is használható]]
 
Seebeck [[1821]]-ben észrevette, hogy ha két különböző [[fém]] érintkezési (vagy forrasztási, hegesztési) helyei, az úgynevezett melegpont, valamint a szabad végek (hidegpont) különböző hőmérsékletűek, akkor a melegponton [[elektromotoros erő]] támad. Az így fellépő elektromotoros erő nagysága függ a két fém anyagától, valamint a melegpont és hidegpont közötti hőmérséklet-különbségtől. Ha a hidegpontokra valamilyen terhelést, például kijelzőműszert kötnek, akkor a már zárt körben [[elektromos áram]] folyik. A hőmérséklet-különbséggel az áram nagysága közel arányosan növekszik a két fémre jellemző összefüggés szerint. Az áram iránya megváltozik, ha a melegpontot hűtik. A keletkező elektromotoros erő csak nyitott kapcsoknál valós értékű. A terhelés függvényében az átfolyó áram a belső ellenállásán átfolyva, azon feszültségesést okoz, így a hidegponton megjelenő feszültség ennyivel kisebb értékű lesz. Célszerű a méréshez nagy belső ellenállású műszert választani, mely a mérendő kört kevésbé terheli.
 
Az úgynevezett hőelektromos feszültségi sor tiszta fémek esetén a következő - [[bizmut|Bi]], [[nikkel|Ni]], [[higany|Hg]], [[platina|Pt]], [[arany|Au]], [[réz|Cu]], [[ón|Sn]], [[ólom|Pb]], [[ezüst|Ag]], [[vas|Fe]], [[antimon|Sb]]. A fellépő elektromotoros erő annál nagyobb, mennél messzebb vannak a fölhasznált fémek egymástól a sorozatban. Bár a fellépő elektromotoros erő nagysága nem függ a két fém geometriai méreteitől, a belső ellenállása viszont igen, ezért az így készülő hőelemeket különböző átmérőjű anyagokból gyártják. A melegpont melegítésekor az az ág lesz pozitív a másikhoz képest, amelyik a sorban hátrább helyezkedik el. Két különböző fémből készült pálca, mely egy-egy végével egymáshoz van forrasztva hőelektromos elemet vagy termoelemet alkot; több ilyen elemnek különnemű végeit összeforrasztva, vagy hegesztve hőelektromos cellát kapunk. A pálcákat a forrasztási helyeken kívül [[szigetelő]] anyag választja el.
 
== Seebeck-hatás ==