„Sigmaringen” változatai közötti eltérés

bővítés
(bővítés)
A 11. században, a [[Középkor#Korai középkor (5-10.század)|korai középkor]] végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés [[1077]]-ből származik, amikor [[Rudolf német ellenkirály|Sváb Rudolf]] német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.<ref>A [[Petershauseni kolostor]] krónikájából származó feljegyzés: ''Onnan ''Sigimaringin'' várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] seregével közeledik az [[Alpok]] hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.''</ref> A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.
 
Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. [[1275]]-ben már 15 plébános tartozott a laizi [[dékán (egyházi)|dékánság]] alá.<!--Zum Kirchspiel Laiz gehörend, werden 1377 die [[Filial]]en Sigmaringen, Brenzkofen, Gorheim, Hedingen, Bold (Paulterhof), Inzigkofen, Ober- und Unterschmeien genannt.-->
 
[[1325]]-ben III. Ulrich, [[Württemberg]] [[gróf]]ja eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen [[1744]]-ig a laizi [[temető]]ben helyezték végső nyugalomba.<!--1415 erhielt [[Friedrich I. (Brandenburg)|Friedrich VI.]] die Markgrafschaft Brandenburg. Von ihm stammt das preußische Königs- und Kaiserhaus ab.-->
 
[[1460]]-ban és [[1500]]-ban [[kastély|kastéllyá]] építették át a várat. 1535-ben a [[Hohenzollern]] házra száll Sigmaringen vára és városa, majd [[1539|négy évvel később]] a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és [[Veringen]] felett<!-- Graf [[Karl I. von Hohenzollern]] bezog das Schloss-->.
 
=== Újkor ===
A [[harmincéves háború]] során [[1632]]-ben a [[Svéd Királyság|svédek]] elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti része leégett.
 
[[1944]] októbere és [[1945]] áprilisa között itt volt a menekülő [[Franciaország|francia]] [[Vichy-kormány]] székhelye [[Henri Philippe Pétain|Pétain marsall]] államfő és [[Pierre Laval]] miniszterelnök alatt. A kormányzati székhely a kastély volt; a városban politikusokat, hivatalnokokat, katonákat és a Vichy-kormányhoz akkreditált nagyköveteket (többek között Németország, Japán és Olaszország követeit) szállásoltak el. [[Április 22.|Április 22]]-én Pétain és Laval megszökött Sigmaringenből. Akkoriban a város 6000 lakója mellett 700 francia katona és a [[Milice française]] 500 tagja tartózkodott a városban.
 
== Fordítás ==