„Clermont-i zsinat” változatai közötti eltérés

Az "agrárforradalom"-nak köszönhetően a népesség jelentősen megnövekedett, a föld nehezen bírt el ennyi embert és Nyugat-Európa felől egy erős expanzió (terjeszkedés) indult kelet felé. (Körülbelül 46 millió ember élt akkor Európában.) A clunyi reformok után az egyház befolyása nagyobb lett, a század végére az emberek vallásossága megnőtt. Ennek oka lehetett egyebeken kívül a végítélet napjának eljövetele, melyet a jubileumi évben vártak. (1000-re)<ref>Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László (szerk): Történelem 3; Reáltanoda Alapítvány; 1994</ref>

 

[[II. Orbán pápa]] (1088-1099) 1095 elején összehívta a nyugati kereszténység képviselőit első nagy zsinatjára, melyet márciusra, Piacenzába hirdetett meg. A zsinat mint a nyugati kereszténység legfőbb bírósága bíráskodott, ahol a pápa volt a főbíró. A résztvevők között voltak a bizánci császár, [[I. Alexiosz bizánci császár|Alexiosz]] küldöttei is, akik sikeresen meggyőzték a pápát és legtöbb püspökét, hogy a kereszténység fő bástyája veszélyben van. Orbán együtt érzett a császárral és a toborzásnál egy dicsőbb terv fogant meg fejében: [[Keresztes háborúk|"a szent háború"]].