„Lítium” változatai közötti eltérés

A mesterségesen növesztett [[lítium-fluorid]] [[kristály]]ok tiszták és átlátszóak, ezért gyakran használják speciális [[Infravörös sugárzás|IR]], [[Ibolyántúli sugárzás|UV]] és VUV (vákuum UV) optikai feladatokra. A közönségesebb anyagok között az egyik legalacsonyabb [[törésmutató]]jú, és fényáteresztő képessége a legtávolabb nyúlik a mély UV–A sugárzási tartományba.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/books?id=CQ5uKN_MN2gC&pg=PA149|page=149|title=Building Electro-Optical Systems: Making It All Work|author=Hobbs, Philip C. D.|publisher=John Wiley and Sons|year=2009|isbn=0-470-40229-6}}</ref> A finoman eloszlatott lítium-fluorid port [[Termolumineszcencia|termolumineszcens]] [[doziméter]]ekben (TLD) használják: ha egy ilyen mintát sugárzás ér, a kristályhibák felhalmozódnak; melegítés hatására a hibák kékes fény kíséretében eltűnnek, amely fény intenzitása az [[elnyelt sugárdózis]] mértékétől függ. A kibocsátott fény vizsgálatával lehetőség nyílik az elnyelt dózis meghatározására.<ref>{{Cite book|publisher=World Scientific|url=https://books.google.com/books?id=FY7s7pPSPtgC&pg=PA819|title=Point Defects in Lithium Fluoride Films Induced by Gamma Irradiation|page=819|journal=Proceedings of the 7th International Conference on Advanced Technology & Particle Physics: (ICATPP-7): Villa Olmo, Como, Italy|year=2002|volume=2001|isbn=981-238-180-5}}</ref> A lítium-fluoridot időnként [[távcső|teleszkópok]] gyűjtőlencséiben is alkalmazzák.<ref name=CRC/><ref>{{Cite journal|last1=Sinton|first1=William M.|title=Infrared Spectroscopy of Planets and Stars|journal=Applied Optics|volume=1|page=105|year=1962|doi=10.1364/AO.1.000105|bibcode = 1962ApOpt...1..105S|issue=2 }}</ref>

 

 

==== Szerves- és polimerkémia ====