„Charlie Parker” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
Parker vezető szerepet játszott a bebop stílus megalkotásában, amit gyors tempó (többnyire 200-300 [[BPM]] között) és a melódia helyett a harmóniára alapozott komplex [[improvizáció]]. Parker újszerű megközelítése a melódia-ritmus-harmónia hármashoz, hatalmas befolyással bírt és bír a zenészekre mind a mai napig. Sok szerzeménye vált többször feldolgozott [[Dzsessz-sztenderd|standard zenévé]], például a „Billie’s Bounce”, „Donna Lee”, „Antropology”, „Ornithology”.
Parker szárnyaló, gyors és ritmikailag aszimmetrikus rögtönzései könnyen ámulatba ejthetik azt, aki hallgatja. Mindazonáltal ha közelről vizsgáljuk a játékát hallhatjuk, hogy minden szólója teljes, tudatosan felépített frázis, ahol minden hangnak megvan a maga helye. Parker ötletei a harmóniákról forradalmiak voltak, bemutatva egy új hangzást, használva a skálák 9., 11. és 13. fokait, valamint egész sor új alterált akkordot és skála behelyettesítéseket (például tritónusz behelyettesítés). Szaxofonjának hangja egyszerre volt tiszta, metsző és szomorúan édes. Habár rengeteg felvétele demonstrálja Parker szikrázóan virtuóz és harmóniailag bonyolult játékát, (a korai „Ko-Ko” remek példa erre), bluest is ugyanolyan jól játszott. Téma nélküli blues improvizációja a „Parker’s Mood”
Számos alkalommal keverte a jazzt más műfajokkal a klasszikus zenétől a latin zenéig, kikövezve az utat a jövő jazz generációinak.
| |||