„Bustya Endre” változatai közötti eltérés

Szülővárosa [[Kálvinizmus|református]] kollégiumában érettségizett, a [[Bolyai Tudományegyetem]] magyar-latin és esztétika szakán folytatott tanulmányokat, tanulmányait nem fejezte be, „nyilvános izgatás” vádjával letartóztatták harmadéves korában, 10 hónap múlva szabadult. 1950-51-ben könyvkiadói lektor [[Kolozsvár]]t, később fizikai munkásként [[szén]]bányában, majd tisztviselőként dolgozott. 1957-től 1961-ig a [[Teleki–Bolyai Könyvtár|Teleki Téka]] bibliográfusa, majd újra fizikai munkás 1966-ig. 1974-től a [[Korunk]] szerkesztőségében olvasószerkesztő.

A [[marosvásárhely]]i [[Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952)|Szabad Szó]] 1945-ben közölte első cikkeit. Hazai és magyarországi lapokban és szakfolyóiratokban jelentek meg irodalom- és könyvtörténeti tanulmányai, adatközlései, prózafordításai, recenziói, glosszái. Irodalomtörténészi tevékenységének két fő területe a [[XVIII18. század]] előtti magyar irodalom és a [[XX20. század]] első két évtizedének magyar irodalma, főképp [[Ady Endre]] életműve, amelynek egyik legalaposabb ismerője és kutatója. A középiskolák IX. osztálya számára kiadott ''Magyar irodalomtörténet''ben (1949) a [[felvilágosodás]] kora előtti fejezeteket írta; közölte ''A Kányádi Töredék'' c. alatt a [[Teleki Téka|Teleki Tékában]] felfedezett [[XVI16. század]] eleji nyelvemléket ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1972/2).