„Herbert Spencer Gasser” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
|név = Herbert Spencer Gasser
|kép = Herbert Spencer Gasser nobel.jpg
|képméret =
|képaláírás =
|születési név =
9. sor:
|halál helye = [[New York]]
|halál dátuma = [[1963]]. [[május 11.]] {{életkor-holt|1888|7|5|1963|5|11}}
|ország =
|állampolgárság = -
|házastárs =
|élettárs =
19 ⟶ 20 sor:
|szerepei =
|munkái =
|díjak = [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|
|kitüntetés =
|aláírás =
35 ⟶ 36 sor:
Herbert S. Gasser a [[wisconsin]]i Platteville-ben született 1888. július 5-én. Apja, Herman Gasser [[Tirol]]ból vándorolt be Amerikába, ahol orvosnak tanult és praktizált. Anyja, Jane Elisabeth Gasser (született Griswold) régi [[connecticut]]i családból származott. Három gyermekük közül Herbert volt a legidősebb. Iskoláit szülővárosában végezte; egy évet betegség miatt ki kellett hagynia. Mérnök szeretett volna lenni, de apja rábeszélésére a [[Wisconsini Egyetem]] orvosi szakára iratkozott be. 1910-ben [[BSc]], 1911-ben mesteri oklevelet kapott. Az egyetemen az élettantanára az a [[Joseph Erlanger]] volt, akinek később a munkatársa lett. Orvosi képzését 1915-ben a [[Johns Hopkins Egyetem]]en fejezte be, [[Baltimore]]-ban, ahol véralvadási kutatásokat is végzett. Gasser ezután visszatért Wisconsinba, ahol az egyetemen farmakológiát oktatott, de Erlanger egy évvel később meghívta maga mellé a [[Saint Louis (Missouri)|St. Louisi]] [[Washington Egyetem (St. Louis)|Washington Egyetemre]].
===Tudományos munkássága===
Miután az Egyesült Államok 1917-ben belépett az [[első világháború]]ba, Erlanger és Gasser a sebesülési sokkot tanulmányozta, majd Gasser 1918-tól a háború végéig [[Washington (főváros)|Washingtonban]] vegyi fegyver-kutatásokat végzett. 1918 decemberében visszatért St. Louisba és az [[ideg]]rostok elektromos tevékenységét kezdte vizsgálni, [[galvanométer]]rel mérve az [[akciós potenciál]]t. Technikai nehézségek miatt eleinte nehezen haladt, aztán miután az Amerikai Élettani Társaság és a Fizikai Társaság véletlenül egy időben tartotta kongresszusát [[Chicago|Chicagóban]], Gasser beült a fizikusok előadására és az ott hallottak alapján rájött, hogy ha fűtött katódú [[elektroncső|
===A Rockefeller Intézetben===
1931-ben Gassert meghívták a New York-i [[Cornell Egyetem]]re, ahol az élettan professzora lett. Itteni kutatásai főleg a kétéltűek (Gasser korábban elsősorban békaidegekkel dolgozott) és emlősök idegrostjainak közötti különbség feltárására irányultak. 1935-től ő volt a [[Rockefeller Egyetem|Rockefeller Orvostudományi Kutatóintézet]] vezetője. Ugyanebben az évben a [[Szovjetunió]]ba utazott, ahol a Grúz Tudományos Akadémián tartott előadást. A kutatóintézetben jól felszerelt neurofiziológiai laboratóriumot állított fel, ahol az európai politikai helyzet miatt Amerikába menekült tudósok is dolgoztak. A [[második világháború]] kitörése után a laboratóriumot bezárták, Gasser pedig a [[mustárgáz]] harci alkalmazásán dolgozott.
| |||