„Programozási nyelv” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszaállítottam a lapot Gaja változatára (mentés ideje: 2016-09-13 08:44:12, oldid: 17932411) a Látszer segítségével |
|||
1. sor:
{{nincs forrás}}
A '''programozási nyelv''' a [[számítástechnika|számítástechnikában]] használt olyan, az ember által olvasható és értelmezhető utasítások sorozata, amivel közvetlenül, vagy közvetve (például: [[gépi kód]]ra fordítás után) közölhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját.
A programozási nyelvek [[Programozási nyelvek kategóriák szerint|kategóriák szerinti csoportosításban]], [[Programozási nyelvek listája betűrendben|betűrendben felsorolva]].
== A programozási nyelvek története ==
Elterjedt nézet, hogy [[Charles Babbage]] készítette az első [[számítógép]]-szerű gépet, amire különböző programokat írt (az [[assembly]]vel egyenértékben) [[Ada Lovelace]].
[[Alan Turing]] felhasználta az elméleti konstrukciót a [[Turing-gép]]hez, amely általános alapelveiben már úgy viselkedik, mint egy mai modern számítógép, összhangban az input, alacsony szintű programmal.
Az [[1940-es évek]]ben, amikor az első számítógépet megalkották, programozókra volt szükség, akik a saját kezükkel működtették a gépeket. Ebben az időben a számítógépek hihetetlenül nagy méretűek és drágák voltak. A robbanásszerű elektrotechnikai fejlődés a [[20. század]] végén elősegítette a [[felhasználóbarát]] számítógépek elterjedését. Csak [[Konrad Zuse]] képzelte el az általa kifejlesztett [[Plankalkül]] használatát úgy, ahogy azokat napjainkban használjuk problémáink megoldására.
Az ezt követő fejlődés ([[tranzisztor]]ok, [[integrált áramkör]]ök és [[Chip (félvezető lapka)|chipek]]) a számítógépeket sokkal megbízhatóbbá, könnyebben kezelhetővé tette, s a legkülönbözőbb programozási nyelvek is futtathatóvá váltak.
Ez vezetett az exponenciálisan növekvő fejlődéshez, amely az [[Internet]]et, a mindenütt előforduló számítógépeket eredményezte, és megnövelte a hozzáférhetőséget olyan programozási nyelvekhez, mint például a [[Python programozási nyelv|Python]], a [[Visual Basic]] stb.
Ahogyan a számítógépek ára drasztikusan csökkent, úgy nőtt a programok komplexitása és jelentősége, ami magával hozta azt, hogy a számítógép-időnél kétségtelenül sokkal fontosabbá vált a fejlesztési idő.
Az újonnan beépített, vizuális fejlesztői környezet ([[Integrált fejlesztői környezet|IDE]]) nyilvánvaló fejlődést hozott. Csökkentették az idő-, pénz- (és idegesség-) ráfordítást. A képernyő területei, melyek végrehajtják a programvezérlést, gyakran interaktívan átrendezhetőek. A kód-részleteket egy egérkattintással is előhívhatjuk. A munkát tehát előre gyártott komponensek és újra felhasználható kódokkal operáló eljáráskönyvtár teszik könnyebbé.
A korszerű nyelvek új fejlesztéseket tartalmaznak, mint például felhasználói jogok meghatározása; szabadon variálható, testhezálló telepítés és kinézet.
Az [[objektumorientált programozás]] módszertana képes lényegesen csökkenteni a programok elkészítési idejét, a programkód olvashatóságát, ugyanakkor (mint minden újabb absztrakciós szint) csökkenti azok hatékonyságát.
Lásd még: [[Programozási paradigma]].
== Programozási nyelvek listája ==
:''Lásd'' [[Programozási nyelvek listája betűrendben]]
Alapvetően három kategóriába soroljuk a programozási nyelveket.
=== Gépi kód ===
A [[gépi kód]] valójában nem nyelv, mivel az a gép számára közvetlenül értelmezhető adatsort jelenti. A gépi kódhoz legközelebb álló nyelv az ''assembly nyelv.'' Ha egy ''assembly'' vagy ''[[mnemonik]]'' nyelv és az általa előállított gépi kód között egy-az-egy megfeleltetés van, akkor mondhatjuk, hogy az adott nyelv „gépi kód szintű”.
=== Assembly ===
:''Lásd:'' [[Assembly]]
A ''gépi kódhoz,'' vagyis az adott számítógép saját nyelvéhez legközelebb álló nyelveket nevezzük ''assembly'' nyelveknek: ezen a nyelven a legnehezebb programot írni, mert azt teljesen a [[számítógép-architektúra|számítógép architektúrájához]] alakítva, gépi logika szerint kell elkészíteni. Cserébe az assembly nyelven írt programok a leggyorsabbak.
Az assembly nyelven írt programot gépi kódra az „assembler” (fordítóprogram) fordítja le. (Ebből látható, hogy igazából az assembly is egy ''fordított nyelv,'' de mégsem soroljuk a fordított nyelvek közé, mivel a legtöbb esetben a „fordított nyelvek” az adott nyelvről assembly-re fordítanak (belsőleg), és utána azt alakítják át gépi kóddá.)
Minden egyes [[Central processing unit|processzor]]-családnak saját assembly nyelve van (vagy nyelvei vannak).
=== Magas szintű nyelvek ===
A magas szintű nyelvek esetén valamilyen absztrakció segítségével az emberi logikához vagy a problématérhez közelebb eső nyelven fejezzük ki a programunkat.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Programozási nyelvek kategóriák szerint]]
* [[Programozási nyelvek listája betűrendben]]
* [[Objektumorientált programozás]]
* [[Objektumorientált programozást támogató nyelvek listája]]
== További információk ==
* [http://programozas.lap.hu/ Programozás.lap.hu - linkgyűjtemény]
* [http://www.tiobe.com/index.php/content/paperinfo/tpci/index.html Tiobe index a programozási nyelvek népszerűségéről]
{{Portál|Informatika|i }}
[[Kategória:Programozási alapfogalmak]]
| |||