A tartomány lakóinak eredetéről sok helynév vall. A germán törzsek vándorlása idején a tartomány déli részét a [[szászok]], a holstenek és a stormanok, míg a nyugati részt a [[fríze]], az északi részt pedig a [[jütök]] foglalták el. Schleswig grófság, a mostani tartomány északi fele 1035-ben dán kézbe került, majd mint hűbérbirtokot egyesítették Holsteinnel, s együttesen Dániával léptek perszonálúnióba a [[15. század közepétől.
A középkorban[[középko]]ban két külön [[hercegség]] volt, külön törvényekkel, belső renddel. Évszázadokon keresztül fennállt az az állapot, hogy a hercegségek a [[Német-római Birodalom]] részei voltak, de hercegük a [[Dánia|dán király]] volt. A 19. században, amikor mind Dániában, mind [[Németország]]ban megerősödtek a [[nacionalizmus|nacionalista]] mozgalmak, a dánok a hercegségek különállását kívánták megszüntetni, a németek pedig teljesen betagolni Poroszországba. A vita végül háborúhoz vezetett, ez volt a [[porosz–osztrák–dán háború]]. Ezután a szóban forgó területet egyesítették és [[Poroszország]] Schleswig-Holstein tartománya lett belőlük. Az [[Első világháború|I. világháború]] után az északi területeken népszavazást rendeztek, ennek nyomán azt visszacsatolták Dániához. (lásd [[Párizs környéki békeszerződések]]). A [[Második világháború|II. világháború]] után megszüntették Poroszoroszágot, tartományai önállóan lettek szövetségi államok. Schleswig-Holstein is.
