„Kelet-Európa” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
== A mai értelemben vett Kelet-Európa ==
[[Fájl:Eurasian borders.jpg|bélyegkép|jobbra|162px|[[Európa]] és [[Ázsia]] földrajzi határának különböző meghatározásai]]
Mai elfogadott, szűkebb földrajzi értelmében Kelet-Európa a [[Kárpátok]]tól, illetve a lengyel síkságtól keletre fekvő területet, összefoglaló nevén a [[Kelet-európai-síkság]]ot jelöli. Nyugati földrajzi határa 90%-ban az egykori [[Szovjetunió]] politikai határvonalával esik egybe, míg keleten az [[Urál (hegység)|Urál hegység]] illetve a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] jelöli végét.
 
=== Államai ===
 
* {{Zászló|Moldova}} [[Moldova]]<ref>International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273</ref>
** {{Transznisztria}} – el nem ismert [[Nemzetközileg el nem ismert de facto államokországok|de facto állam]], nemzetközi jogilag Moldova területén
 
* {{Zászló|Oroszország}} [[Oroszország]] (az európai része)
 
=== Éghajlata ===
Kelet-Európa szinte teljes egészében egyetlen hatalmas összefüggő sík szárazföld. A terület legnagyobb részén a száraz kontinentális éghajlat dominál, forró nyarakkal és hideg telekkel. A síkság éghajlata ennek ellenére nem egyöntetű. Nyugatról kelet felé haladva csökken az éves csapadékösszeg. A Baltikum egyes területein 600 millimétert meghaladó az éves csapadékmennyiség, ám az Ural folyótól nyugatra lévő területeken még a 250 mm-t sem éri el. Kelet-Európában kelet és Dél felé haladva nő az éves hőingás. Míg a Baltikumban 14-16°C a különbség január és július átlagos hőmérséklete között, addig [[Volgográd]]ban és [[KazanyKazán (település)|Kazanyban]]ban már a 30 fokot is meghalad az éves hőingás. A hőingás keleti irányú növekedését a Kelet-Európát jellemző igen zord kontinentális telek okozzák. Észak felé haladva kontinentális éghajlat fokozatosan megy át az északi sarkkört körbefutó hideg telű és hűvös nyarú tundra éghajlatba. A [[Fekete-tenger]] partja mentén apróbb, hegyek által észak felől védett területeken megjelenik a mediterrán éghajlat is. Ezeknek legjellemzőbb példái a kifejezetten enyhe telű [[Szocsi]] és [[Jalta]], ahol az utcákon szubtrópusi növényeket ültetnek. A Kaukázus európai oldalán hegyvidéki az éghajlat.
 
=== Főbb vizei ===
* [[Volgográd]]
 
* [[Doneck|Donyeck]]
* [[Harkov]]
* [[Kazán (település)|Kazany]]
* [[Nyizsnyij Novgorod]]
* [[Szamara]]