„Gottfried Wilhelm Leibniz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Helyesírási javítások (3. csoport: i/í) kézi ellenőrzéssel |
|||
13. sor:
[[17. század]] vége és a [[18. század]] eleje között alkotott, egyike volt a német felvilágosodás alapítóinak. [[Isaac Newton|Newtontól]] függetlenül létrehozta a [[matematikai analízis]]t. Megfogalmazta a [[kettes számrendszer]]t. Hozzájárult a formális logika megteremtéséhez, az univerzális, tudományos kalkulus bevezetésével. [[René Descartes|Descartes-hoz]] hasonlóan az általános megismerési módszert kereste.
== Élete egy szar volt ==
== [[1646]]. [[július 1.|július 1-jén]] született Lipcsében. Apja [[ügyvéd]], egyetemi tanár (erkölcstanprofesszor) volt a lipcsei egyetemen, és így fiába már korán beleoltotta a tudomány szeretetét. A fiatal Leibniz iskolai tanulmányai mellett magánszorgalomból megtanulta a [[latin nyelv]]et, úgyhogy már 12 éves korában egész folyékonyan tudta olvasni a régi latin klasszikusokat. Ekkortájt kezdett el a [[görög nyelv]]vel is foglalkozni, majd a logika tanulmányozásába merült és már iskolás korában megszületett agyában az a nagy gondolat, hogy a tudomány számára egy olyan általános nyelvet kellene megállapítani, amely az egész tudós világ előtt érthető legyen. Már ilyen zsenge korában belátta, hogy ezen eszme megvalósításának első feltétele az volna, hogy az összes létező fogalmat bizonyos meghatározott, egymástól szigorúan elkülönített osztályokba kell osztani és így a „Globus intelectualis”-on őket elhelyezni. A logika tanulmányozása után főképp skolasztikával foglalkozott. 15 éves korában ment a lipcsei egyetemre, ahol az olasz filozófusokat, majd pedig az újabb kor filozófusait, Descartes-ot és [[Francis Bacon|Bacont]] tanulmányozta. ==
Miután tanulmányait befejezte, a jogdoktori címért folyamodott, azonban a lipcsei egyetem ezt ifjúságára való tekintettel megtagadta tőle. Erre az [[Altdorf bei Nürnberg|altdorfi]] egyetemhez fordult, ahol 1666. november 5-én tartott fényes disputációja után a jogi doktori címet elnyerte. Tudományos jártassága és ügyessége oly nagy hatással volt, hogy az altdorfi egyetemhez tanári állásra kapott meghívást, amit azonban nem fogadott el.
| |||