Wikipédia

„Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kép hozzáadása.
144. sor:
A III. Internacionálé emlékművének a tervét a [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]]-épületemlékmű eszméje követte. Mindkettő olyan típusú, hatalmas közösségi épületet idézett meg, amelyek sokrétű funkciót látnak el, de a szó hagyományos értelmében nem emlékhelyek (pl. elvből kizárta a múzeum, könyvtár, stb. funkciót), az új típusú épületek rendeltetését abban látta, hogy helyet adjanak a modern élet legaktívabb folyamatainak. A közösségi funkciók mellett ezekben az épületekben a személyiség szükségleteit is ki kellett elégíteni; mind a szellemieket – elsősorban a rendkívül fejlett információs hálózat révén –, mind a biológiaiakat – éttermek, tornatermek stb. építésével.
 
Az első berlini dada-kállításonkiállításon Tatlin került előtérbe. [[El Liszickij]] számítógép-aggyal festette meg, de mint láttuk Tatlin szerencsére nem volt ilyen.
*[[Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij|Majakovszkij]] halotti menete: ([[1930]]) Tatlin tervezte a kocsit és a felvonulást.
 
Ipari formatervezés,
Tatlin egyre inkább háttérbe szorult. Ekkor a színház és az iparművészet felé fordul. Természeti alkotói módszereket alkalmaz. ÁlhatatosanÁllhatatosan kutatta mind az új, ind pedig a hagyományos természeti anyagokhoz illő organikus formákat. Tervez székeket, kéváörlőtkávéőrlőt, ruhát stb. Természetes anyagokat használ a kivitelezésnél. Ezek a dolgok nem technikai elven alapulnak, hanem a direkt anyag átélésén. Az anyag primátusának ez az elve nem csak a képzőművészetben, hanem az strukturalista irodalomban is jelentkezett ekkor. Természeti formák és organizmusok szisztémáit alkalmazza. Érdeklik emellett a természeti jelenségek és törvények, amiket a képzőművészetbe akar beemelni. Minden formatervezett tárgy, amelyet Tatlin készített rendkívül bensőséges kapcsolatban állt az emberrel, leginkább az ember individuális szükségleteit szolgálta. A tárgyak olyan embernek szánt eszközök, aki számára a szellemi élet fontosabb, mint a tárgyi világ. Ezek a tárgyak nélkülöznek minden fényűzést, díszítést, magamutogatást és presztízs-jelleget. Az ilyen tárgyaknak nem válhat rabjává az ember. Tatlin éppúgy humanizálta a használati tárgyakat, miként a művészet segítségével a technikát kívánta humanizálni.
*Kisgyerekitató: ([[1930]])
*Kisgyerekitató II: ([[1930]])
156. sor:
*Utcaruha: ([[1923]])
*Teáskanna: ([[1930]])
[[Fájl:Hall of Central Air Force Museum.JPG|jobbra|200px|bélyegkép|A ''LetalinLetatlin'' Az Orosz Légierő Központi Múzeumában]]
*Letatlin: Ebben az időben sokan gondolkodtak a tömegközlekedés és űrutazás problémájának megoldásával. Elgondolkodtató, hogy Tatlin egy egyszemélyes repülő szerkezet konstruált, melyben csak a magányos repülés lehetséges. Az egyszemélyes utazás az egyes ember szolgálatát, az egyén természet adta képességeinek kiegészítését tette lehetővé. Az [[Ikarosz]]-mítoszt használta fel. A művész számára a legalapvetőbb dolog, hogy égre akar törni, transzcendálni. A modell elkészítése is szakrális jelleget kap: a kísérleteket egy harangtoronyban végezték el, külön be is öltöztek a műveletekhez.
[[Demonstratív]] és [[Romantika|romantikus]] elképzelés ez a szerkezet. A Letatlin elnevezés "Летающий Татлин"(magyarul úgy hangzana hogy : "letajusijletajuscsij tatlin") orosz szóösszevonásból keletkezett, ami magyarra átfordítható mint "Repülő Tatlin". Ezt az elnevezést Velemir Hlebnyikov említette így először. A tervezés során Leonardo terveihez nyúlt vissza. A gép lényege nem az, hogy tud e repülni, hanem az elgondolása és következetes végiggondolása a műveletnek. Így ez a munka a koncept art előzményeként is felfogható.
A repülőszerkezet klasszikus példája annak, hogyan alkalmazta Tatlin a formatervezésben a „bionikus” módszert. Tudatosan törekedett arra, hogy egyfelől kitapasztalja és az alkotás folyamatában felhasználja a természeti törvényszerűségeket, másfelől, hogy megteremtse a tervező alkotta objektum visszacsatolását a természeti környezethez. A kézművesség bionikus tradícióiból sokat merített.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vlagyimir_Jevgrafovics_Tatlin”