„Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Russia-2000-stamp-Tatlin Tower and Worker and Kolkhoz Woman by Vera Mukhina.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|''[[A Tatlin-torony]]'' egy bélyegen '']]

*''Nyár'': ([[1900]])

*''Szürkület'': ([[1900]])

*''Szegfű'': ([[1908]])

*''Ülő emberalak'': ([[1909]])

*''Férfiportré'': ([[1909]])

*''Férfiportré'': ([[1912]])

*''Csendélet'': ([[1912]])

*''Csokor'': ([[1911]]-12)

*''Tengerész-egyenruhák'': ([[1910]]) Az egész felületet kitölti formákkal. Lendületes kör alakú kompozíciót használ. Ezt a kör alakú mozgást a figuramozdulata indítja be. A későbbi műveiben is jellemző lesz a kör alakú kompozíció és a kicsavart figurák.

*''Tengerész-egyenruhaárus'': ([[1910]])

*''Halárus mesterség'': ([[1910]])

*''Halárus'': ([[1911]]) Érdekes nézőpontokat alkalmaz. A portré nem egyénített. Metafizikus csendélet is található rajta. A háttérben távoli nézőpontot alkalmaz.

*''Matróz'': ([[1912]]) Erős, feszes kontúrok, ruganyos, mozgó figurák láthatóak. Egyre inkább eltűnik a tájképi környezet. Ez egyetlen önarcképe, amely egyénített. A négyzet és kör egyesítése itt jelenik meg először. A négyzet az ikonok felépítéséből eredeztethető. A mellette álló két figura [[Hagiográfia|hagiografikus]] ábrázolást mutat. Ezek a művész megsokszorozott énjei. A kép nem a népies ikon felépítését követi, hanem a klasszikusét: [[Andrej Rubljov]]ot és [[Feofan Grek]]et.

*Horgász''Matróz'': ([[1913]])

*''Férfiakt'': ([[1910]])

*''Akt I.'': ([[1912]]-13) A figura síkra redukált. Az ikonos életképeken kívül Tatlin fő témája az akt. [[1911]]-13 között festi őket. Az egyén annyira nem is számít, hogy a fejeket meg sem festi. A test konstruktív felfogása architektúrát kölcsönöz a képnek. Ebbe szövődik bele az erotikus vonzódás.

*''Akt II.'': ([[1913]]) A testet síkba nyomja. Általában három színt használ megfestéséhez. Az ikonok csúcsfénye is felfedezhető.

*''Akt III.'': ([[1913]]) A test itt is mechanikus organizmus.

*''Női akt hátulnézetben'': ([[1911]]-14)

*''Ülő női akt'': ([[1911]]-14)

*''Ülő férfialak'': ([[1911]]-14)

*''Ülő figura konstruktív szerkezete'': ([[1911]]-14)

*''Kompozíció analízis'': ([[1913]]) [[Szűz Mária|Madonna]]-képeket elemez, háromszögekből építkezik.