„Árvíz” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Alicante(30-09-1997).JPG|bélyegkép|jobbra|260px|Árvíz [[Alicante]]ban ([[Spanyolország]]), [[1997]]]]

 

 

== A víz forrása szerinti megkülönböztetés ==

[[Fájl:Békásmegyer árvíz 2002.jpg|bélyegkép|250px|'''Árvíz''' a békásmegyeri hajóállomásnál, [[2002]]]]

A vízszintnek emelkedését és sülyedését árhullámnak nevezik azért, mert ha ezt felrajzoljuk (hosszúságnak az időegységeket, magasságnak a megfelelő leolvasott vízállásokat véve), rendesen hullám-alakú vonalat kapunk: Minden egyfolytában tartó esőzés, hóolvadáskor a meleg napok egy ciklusa, vagy meleg szelek: okai egy-egy árhullám lefolyásának, mely azonban rendesen csak a folyam legfelső szakaszán különböztethető meg önállóan. Lejjebb az árhullámok már összeolvadnak mert lefelé haladtában minden árhullám megnyúlik és egyúttal megfogy magasságában (kivéve, ha jégtorlódás, szorulat vagy egyéb akadály felduzzasztja), minthogy az árhullámot képező víztömeg egy része a meder vagy '''hullámtér''' (vagyis a folyónak a két oldali árvízvédelmi töltések közé eső része) betöltéséhez használódik föl és így visszamarad. Ennek folytán sebessége is csökken, miért is egy későbbi árhullám, mely már kevesebb víztömeget veszít, utoléri és eggyé-olvadnak. Az eggyé-olvadás előmozdítói a mellékfolyók is, melyeken gyakran akkor ér a főfolyóba egy árhullám, mikor ez utóbbin éppen egy hullámvölgy halad lefelé. Minél nagyobb a folyó felső és alsó szakaszának esése között a különbség: annál több árhullám éri ez utóbbin egymást utol. 1881. március elejétől július végéig mintegy 13 kisebb-nagyobb árhullám jött le a három Körösön, ezek azonban Gyománál már csak egyetlen egy árhullámot képeztek, melyen csak apró kidudorodások jelzik a jelentékenyebb árhullámok megérkezésének idejét.

Az árhullámok eme tulajdonságából következik, hogy valamely folyó felső szakaszán, illetve a nagyobb esésű mellékfolyókon és patakokon a záporok és [[felhőszakadás]]ok veszélyesebb árvizeket okoznak, mint a hóolvadás: mert az előbbi okok folytán rövid idő alatt több víz kerülhet lefolyásra és így a hullámhegy magasabb lesz. A folyók alsó, csekélyebb esésű szakaszán ellenben, ahová egyetlen hullámhegy már csak ellapulva érkezik, veszélyes Á. csak úgy keletkezhetik, ha ott több árhullám éri utol egymást, vagy pedig ha egy vagy több mellékfolyó árhulláma találkozik a főfolyó árhullámával. Szegedre nézve például azok a legveszélyesebb árvizek, mikor a Tisza. Kőrös és Maros árhullámai találkoznak.