„Vöröshasú unka” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
==Megjelenése és viselkedése==
A kifejlett állat 4-5 centiméter hosszú. Zömök teste, rövid és lapos feje van. Szemei kiállóak, pupillája szív, csepp, vagy háromszög alakú. Végtagjai vaskosak, a hátsó láb ujjai között [[úszóhártya]] feszül. Háta barnásszürke, zöldes foltokkal, néhány egyed háta teljesen zöld. A has fekete, fehér pontozással és szabálytalan foltokkal, ami általában narancssárga, de lehet rozsdavörös színű is.<ref>Juhász Lajos ''Hazánk kétéltűi és hüllői''. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 26. oldal. ISBN 978-963-286-510-2</ref>
Mérgező mirigyváladéka van, melyre a hasán lévő vörös foltokkal is figyelmezteti a rá vadászókat. A vöröshasú unka a nyári időszakot folyamatosan a vízben, vagy közvetlen közelében tölti, de tartósan nem hagyja el azt. Területvédő viselkedést is mutatnak, lábukkal vízrezgéseket keltenek, ezzel jelzik területük nagyságát.Veszély esetén a vöröshasú unka védekező pózt vesz fel, úgynevezett "unkareflexet" mutat. Végtagjait és fejét felfeszítve, hátát homorítva élénk színű hasi oldalát mutatja, szemét eltakarja, esetenként a hátára is fordul. Tizedelői elsősorban madarak, de a ragadozó kisemlősök is előszeretettel fogyasztják. Bőrváladékának méreganyaga gyengébb, mint a sárgahasú unkáé. A kifejlet állat 35-50 milliméterre, lárvája 15 - 35 milliméterre nő meg. A tavasz nem csupán a nász és a költés ideje, hanem a területen előforduló 11 kétéltűfaj szaporodási ideje is. Kiváltképp a csapadékosabb években hallható napközben sokhelyütt a vöröshasú unkák és a zöld varangyok hangja. Este azután elnyomja őket a tavibékák és levelibékák koncertje.
{|
|[[Fájl:Bombina bombina 1 (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|275px]]
| |||