„Hainaut-i grófság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
42. sor:
=== Burgundi hódítás ===
A 15. sz. elején a burgundi grófok sikerrel terjesztették ki uralmukat a legtöbb németalföldi kisállamra, dinasztikus házasságok vagy egyéb megállapodások révén. [[1428]]-ban [[III. Fülöp burgundi herceg|Jó Fülöp burgundi herceg]] régenssé nevezte ki magát Hainaut és Holland grófságában, az utolsó Wittelsbach uralkodó, [[Jacqueline hainaut-i grófnő|Jacqueline]] nevében, akit [[1433]]-ban lemondatott és magát helyezte a grófi trónra. A két grófságot ekkor bekebelezte a növekvő burgundi hercegség, amely viszont a Habsburg család tulajdonába került [[1477]]-ben [[I. Mária burgundi hercegnő|Burgundi Mária]] és a későbbi [[I. Miksa német-római császár]] házassága révén.
Jó Fülöpöt fia, [[IV. Fülöp burgund herceg|IV. Fülöp]] követte a burgundi és a hainaut-i trónon. Utóbbi fia, [[Károly burgundi herceg|Merész Károly]] herceg halála után azonban nem volt fiú utód a burgundi trónra és lánya, [[Burgund Mária]] házassága révén a teljes tartomány a [[Habsburg-ház]]ra szállt. A Habsburg-házi [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] a politikailag szétdarabolt Németalföldet egyesítette és létrehozta a Hainaut-ót is magában foglaló [[Tizenhét Tartomány]]t. Ezt a birtokot Károly halála után a spanyol Habsburgok örökölték és az északi tartományok felkelése után is megtartották. A [[spanyol örökösödési háború]]k során a grófság területére angol és holland csapatok vonultak be és a várost Orániai Vilmos herceg katonái elfoglalták. A holland korszak nem tartott sokáig, mert [[1713]]-tól ismét a Habsburg-család birtokába került [[Dél-Németalföld|Németalföld déli része]]. A Hainaut-i grófságnak 1794-ben a francia köztársaság csapatai vetettek véget, akik a grófság területét a francia köztársaságba olvasztották.
| |||