„Kommunisták Magyarországi Pártja” változatai közötti eltérés

== Története ==

[[Fájl:A KMP megalakulásának helye (1172. számú műemlék).jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Budapest XiII, Városmajor utca 42. Itt alakult meg a KMP]]

Kun Béla 1918. november 17-én érkezett meg Moszkvából [[Vántus Károly|Vántus Károllyal]] együtt. A párt megalakításának előzményeiről 1926-ban a következőket írta:<!-- FONTOS: KUN BÉLA EZEN ÍRÁSA KUN BÉLÁNÉ VISSZAEMLÉKEZÉSEIBEN TALÁLHATÓ: Kun Béláné: Kun Béla, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1969. - 104-105-106-107. oldalak -->

<!--"''Moszkvában elhatároztuk már, hogy a pártot haladéktalanul megalapítjuk. Azt is elhatároztuk még Moszkvában, hogy a párt neve: Kommunisták Magyarországi Pártja lesz. Ha nem csal az emlékezetem, így a mi pártunk volt a második kommunista párt. A szállodában, ahol nagy nehezen szobát kaptunk, nekifogtam elolvasni a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|szocdem párt]] háborús irodalmát, különösen a "Szocializmus"<ref> A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elméleti folyóirata volt. </ref>-t. Elolvastam a magyarországi szociáldemokrata párt háborús irodalmának különböző gyöngyszemeit, s közben elküldtem egy messenger boyt [[Seidler Ernő]] Béla utcai lakására. A Gólya Áruházon kívül, amelynek címét egy Oroszországból hazavezényelt elvtárs adta meg, mielőtt Magyarországra indult, ez volt az egyedüli cím, amelyet pontosan tudtunk. Seidler nem volt otthon, s így a szállodában kellett várni, egészen este 10 óráig. Ekkor megérkezett Seidler, és elbeszélte, hogy a szociáldemokrata párt baloldali elemei Szabó Ervin-kör címen egyesületet akarnak alakítani, és éppen ennek az alakuló üléséről jön. Elmondta azt is, hogy az alakuló ülésen ott vannak [[Szántó Béla]], [[Vágó Béla (politikus)|Vágó Béla]], [[László Jenő]], [[Jancsó Károly]] és [[Rudas László]]. Seidlerrel izentem Vágónak és Lászlónak, valamint Szántó Bélának és Jancsó Károlynak, hogy ha lehet, még az éjjel, de mindenesetre a rákövetkező napon találkozni akarok velük. Ugyanekkor elkezdtük felkutatni a hazavezényelt moszkvai pártiskolai hallgatókat is. Másnap reggel Vágó Béla jött fel a József körúton lévő Savoy Szállodába, s ámbár tiltakoztam az ellen, hogy a mozgalmakat a kávéházból indítsuk meg, elvitt az Alkotmány utcai Seemann Kávéházba, ahol szegény László Jenő tartotta hadiszállását. Vágó és László részletesen informáltak az októberi forradalom eseményeinek lefolyásáról. Informáltak mindenféle személy természetű dologról is: kik hol vannak, melyik szárnyon, ki lett [[szociálsovinizmus|szociálsoviniszta]], ki tartozott a háború alatt a forradalmi pacifista alakulásokhoz. Elmondták azt is, hogy a Szabó Ervin-körön kívül alakulóban van egy független szocialista párt-féle alakulás is, amelynek már a nyomdában is van valami felhívásféléje. Kiderült, hogy a Vágó-Szántó-László vezetése alatt álló csoportnak összeköttetései vannak [[Korvin Ottó]] forradalmi pacifista, szindikalista csoportjával. Összeköttetései vannak a legtöbb gyárral, köztük Csepellel, a fegyvergyárral, a Wolfner-gyárral és a [[Ganz vállalatok|Ganz-gyárral]], valamint [[Mátyásföld]]del, [[Aszód]]dal és [[Albertfalva|Albertfalvával]] is. (Ezek a gyárak is lettek a kommunista párt első fészkei Magyarországon.) Mondtak valamit a [[Hevesi Gyula|Hevesi]]-[[Komját Aladár|Komját]]-féle csoportról is, amely akkoriban készült már kiadni az Internacionálét, azt a folyóiratot, amit később kisajátítottunk. Megbeszéltük röviden a helyzetet, elmondtam a pártalakítás tervét, estére kitűztük a találkozót Szántóval, Korvinnal, László Jenő hamarosan végigszaladta a várost, hogy beszéljen a különböző csírában lévő alakulások vezetőivel; semmit sem csinálni addig, amíg a kommunista párt alakulása dolgában nem döntöttünk. Úgy volt ugyanis, hogy László is, Vágó is, később Korvin és Szántó is azon a véleményen voltak, hogy nem jött el még a külön pártalakulás ideje. Nekem az volt a véleményem, hogy ha tömöríteni akarjuk a forradalmi elemeket, abban a helyzetben, ami akkor volt Magyarországon, haladéktalanul ki kell tűzni a kommunista párt lobogóját. Este még vitatkoztunk, Vágó már akkor csaknem teljesen a pártalakítás mellé állott. Rudas még inkább belátta a pártalakítás szükségességét, a többiek még kissé ingadoztak, vajon szükség van-e külön pártra? Éjjel elindultam Bécsbe, hogy ott átadjam [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] üzenetét [[Friedrich Adler]]nak. A tárgyalást már azzal a meggyőződéssel kezdtem, hogy Friedrich Adler nem volt és nem is lesz kommunista. Még aznap este visszaindultam Bécsből ''[...].-->