„Korfui incidens (1946)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Az incidens
Harmadik incidens
10. sor:
 
== Az incidenssorozat ==
Ilyen körülmények között következett be a korfui incidens néven ismert eseménysorozat első konfliktusa 1946. május 15-én, amikor az albán parti őrség tűz alá vett két, a Korfui-szoroson áthaladó angol hadihajót. Személyi sérülés ekkor még nem történt.{{refhely|Réti 2000|:98.;|Elsie 2010|:93. (tévesen október 14-ére teszi).}} Az albán kormány sajnálatát fejezte ki a „fatális tévedés” miatt, nem sokkal ezt követően azonban bejelentette, hogy a partvonaltól számított három tengeri mérföldön belüli vizek albán területnekfelségterületnek számítanak, és a kormány engedélye nélkül sem kereskedelmi, sem pedig hadihajók nem tartózkodhatnak ezeken a vizeken. A gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy Albánia egyoldalúan albán felségterületnek nyilvánította a helyenként három mérföldnél is szűkebb Korfui-szoros vizét.{{refhely|Réti 2000|:99.}}
 
[[Fájl:HMS Saumarez mined 1946 IWM A 31207.jpg|balra|200px300px|bélyeg|A megsérült Saumarez hadihajó vontatása aknára futása után]]
1946. október 22-én négy brit hadihajó kelt át a Korfui-szoroson, s közülük kettő, a Suamarez és a Volage rombolók víziaknára futottak. A hajókban tetemes anyagi kár keletkezett, a Saumarez javíthatatlan károsodásokat szenvedett, ennél is élesebbé tette a konfliktust, hogy negyvennégy brit haditengerész meghalt, negyvenkettő pedig megsebesült.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:259.;|Réti 2000|:99.;|Elsie 2010|:93.;|Zavalani 2015|:285.}}
 
A brit kormány a [[Jugoszlávia|jugoszláv]] kormányon keresztül tiltakozását fejezte ki, és az albán országvezetésreországvezetést hárítottatette afelelőssé felelősségetaz incidensért. A kommunista pártfőtitkár, [[Enver Hoxha]] kormánya a felelősséget elhárította és válaszul úgy érvelt, hogy az aknákat még az országot a [[Albánia a második világháborúban|második világháborúban]] megszálló és a szorost ellenőrző [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] katonái telepítették.{{refhely|Réti 2000|:99.}} Emellett Hoxha az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|Egyesült Nemzetek Szervezetéhez]] (ENSZ) fordult, és tiltakozását fejezte ki a provokatív céllal albán vizeken megjelenő brit hadihajók, az albán szuverenitás megsértése miatt.{{refhely|Zavalani 2015|:285.}} A [[Radio Tirana]] ennél is továbbment, amikor híradásukban tényként közölték, hogy a hadihajók csatarendbe állva, fegyverzetüket az albán partnak szegezve kíséreltek meg átkelni a szoroson.{{refhely|Zavalani 2015|:285–286.}}
 
A brit admiralitás időközben ismét aknaszedő hajókat küldött a térségbe. Előzetesen kikérték ugyan az albán kormány hozzájárulását missziójukhoz, a Hoxha-kormány azonban közös kutatást szorgalmazott, ám a britek nem fogadták el az ajánlatot.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:259.}} Végül egy nagyobb brit flotta érkezett az albán vizekre, és 1946. november 12–13-ai kutatásuk eredményeként huszonkét lehorgonyzott víziaknát hatástalanítottak, több sodoraknát fedélzeti géppisztolytűzzel felrobbantottak.{{refhely|Zavalani 2015|:286., 288.}} Hoxha kormánya újra tiltakozott az ENSZ-nél az albán felségterületek ismételt megsértése miatt.{{refhely|Zavalani 2015|:286.}}
 
[[Kategória:Hidegháború]]