„Kapu utcai kapu” változatai közötti eltérés

A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Străzii Porții}} vagy ''Poarta Principală'') a [[Kapu utca (Brassó)|Kapu utca]] északkeleti végén helyezkedett el. ''Poarta Moldavica'' (Moldvai kapu) néven is említik, mivel egy 1602-es rendelet értelmében a [[moldva]]i kereskedők ezen a kapun léptekléphettek be a városba, és ezen keresztül hagyták el azt.<ref>[http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&p=portile_istoriei&s_id=127392 Cele șapte porți ale Brașovului], Monitorul Expres, 2013. június 7.</ref><ref name=teofil>Teofil Mihăilescu: ''Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban.'' Brassó, 2015</ref>

Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, [[Zsigmond magyar király]] felhívására, és a 15. század első felében készültek el.<ref>[http://turism.brasovcity.ro/index.php/obiective/detail/17 Sistemul de fortificații], brasovcity.ro</ref> A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az ''Üstkészítők utcája'' (későbbi nevén Kapu utca) végén. Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522-1524 között építették újjá. [[1537]]-ben felépítették a kapu tornyát, melyre egy freskókkal díszített [[Óra (eszköz)|órát]] helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a [[Fekete templom]] és a [[Régi brassói városháza|Városháza]] órái után).<ref name=bv>[http://www.brasov.ro/istorie-cultura/monumente-disparute/poarta-strazii-portii-53.html Poarta Străzii Porții], brasov.ro, 2010. június 29.</ref>

1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot.<ref name=bv/> Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.<ref name=pascu>S. Pascu: ''Voievodatul Transilvaniei'', Kolozsvár, 1979.</ref>

Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat.<ref name=nuss>Gernot Nussbächer: ''Aus Urkunden und Chroniken'', Bukarest, 1987.</ref> 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát, a Magyar Állami Leányiskolát, és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra).<ref name=teofil/>

A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú erődítmény-komplexum volt.<ref>S. Petraru, C. Catrina: ''Brasovul Memorial'', Bukarest, 1975.</ref> A városon kívülről a külső bástyába egy [[felvonóhíd]]on lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig (ez körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája kereszteződésénél állt).<ref name=nuss/><ref>H. Roth: ''Kronstadt: einen Siebenbürgischen Stadtgeschichte'', München, 1999.</ref> A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.<ref name=pascu/>