„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-41-1” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
tömör. |
Napút festő kifejezés be |
||
4. sor:
Eredetileg [[gyógyszerészet|gyógyszerészként]] dolgozott, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását, és 41 éves korától különböző mesterektől festészetet tanult. Rendszeresen utazott, jelentősebb képeit a [[Közel-Kelet]]en festette. Viszonylag kevés, mintegy száz nagyobb művet alkotott. Külföldi kiállításairól (például a maga által szervezett [[1907]]-es [[párizs]]i tárlatról) általában elismerően nyilatkoztak, de [[Magyarország]]on nemigen méltányolták. Ehhez különc (mértéktartó) életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétikus allűrjei is hozzájárultak; ezeket képeinek több elemzője [[pszichopatológia|pszichopatológiásnak]] vélte. Megismerését nehezítette az is, hogy képeit megtartotta. Örökösei anyagárban, kocsiponyvaként akarták eladni alkotásait, amiket az utolsó pillanatban vett meg [[Gerlóczy Gedeon]].
Festészetét az [[expresszionizmus]]hoz, illetve [[posztimpresszionizmus]]hoz kapcsolják, de egyik, elhatárolható művészeti irányzathoz sem tartozott. Magát a ''„Napút festők”'' közé sorolta. Talán a legismertebb festménye a ''[[Magányos cédrus (festmény)|Magányos cédrus]]''. Magyarországon jóval halála után, képeinek 1963-as székesfehérvári kiállítása tette népszerűvé. Alkotásai ritkán cserélnek gazdát, a magyar árverési rekordot 2012 óta 240 millió forinttal a ''[[Traui tájkép naplemente idején (festmény)|Traui tájkép naplemente idején]]'' című festménye tartja. Életének első jelentősebb összefoglalása [[Németh Lajos (művészettörténész)|Németh Lajos]]: ''Csontváry Kosztka Tivadar'' című, tudományos igényű műve, ami 1964-ben jelent meg.<!--
--><noinclude>[[Kategória:A kezdőlap kiemelt cikke sablonjai 2016|{{SUBPAGENAME}}]]</noinclude>
| |||