Wikipédia

„Lignyi csata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎A csata: https://de.wikipedia.org/wiki/Karl_Bernhard_von_Sachsen-Weimar-Eisenach
29. sor:
 
== A csata ==
Napóleon szándéka az volt, hogy váratlan gyors támadással lerohanja a poroszokat és megsemmisíti őket, majd elfoglalja Brüsszelt. Tábornokai azonban már veszítettek korábbi lendületükből és megbízhatóságuk csökkent. Különösen igaz volt ez a [[Quatre-Bras de Baisy-Thy|Quatre-Bras]] elfoglalásával megbízott [[Michel Ney|Ney marsall]]ra, aki a legbátrabb, de egyben a legkiszámíthatatlanabb tábornoka volt a francia császárnak. Napóleon arra utasította tábornokát, hogy a lehető leggyorsabban nyomuljon előre a Charleroi-BrüsszelCharleroi–Brüsszel úton északi irányba, és zavarja el az útból az ellenséget, szerezze és tartsa meg az útkereszteződést Quatre-Bras-nál. Mindeközben másik tábornokának, [[Emmanuel de Grouchy|Grouchy]] marsallnak vissza kellett szorítania a poroszokat a [[fleurus]]i hídon [[Sombreffe]] felé, Quatre Bras-tól nyolc kilométerrel keletre, ahol Blücher próbálta összpontosítani seregének erősen szétszóródott hadtesteit.
 
Napóleon tábornokai Grouchy és Vandamme oly lassan nyomultak előre, hogy csak az 1. porosz hadtestet sikerült visszaszorítaniuk Fleurusbe, öt kilométerre Sombreffe-től délre, mielőtt megálltak volna éjszakára. A másik meghasonlott tábornok, Ney is hibázott, mert Frasnes-nél, Quatre Bras-tól öt kilométernyire délre táborozott le. Így a kereszteződést a szász-weimar-eisenachi Károly Bernát herceg vezetése alatt egy hat ágyúval rendelkező, {{szám|4500}} fős holland gyalogosezred szállta meg. Ney elmulasztotta a lehetőséget a döntő fontosságú útkereszteződés megszerzésére, megállt, s jelentést tett Napóleonnak.
40. sor:
Napóleon addig várt a támadás megindításával délután fél háromig, amíg meghallotta az ágyúzást Quatre Bras felől. A francia támadás erős ágyúzással kezdődött Fleurus irányából és pánikot keltett a porosz gyalogságban. A vonalaikra gyakorolt erős nyomást a Jagow 3. porosz ezrede nem bírta sokáig, fél óra alatt elveszítették St. Armand falut. Ekkor jött volna [[Michel Ney|Ney marsall]] nagy pillanata, hogy megjelenjen a poroszok jobbszárnyán. Ő azonban Quatre Bras-nál állt mert lekötötték Wellington folyamatosan növekvő csapatai. D’Erlon, Ney tartalékának parancsnoka éppen közeledett Quatre Bras irányába, hogy erősítést vigyen neki, amikor megérkezett Napóleon parancsa, hogy vonuljon Lignybe, s támadja oldalba és hátba a poroszokat. D’Erlon, annak ellenére, hogy nem tetszettek neki az egymásnak ellentmondó parancsok, megfelelően teljesítette az utasítást. Mikor azonban a császár parancsának másolata megérkezett Ney-hez, az újra sürgönyözött, megparancsolva d’Erlonnak, hogy haladéktalanul térjen vissza Quatre Bras-ba. Ez a {{szám|20000|fős}} hadtest mindkét csatatéren jótékony hatásúnak bizonyulhatott volna, de a délután azzal telt el, hogy ide-oda masírozott Ligny és Quatre Bras között, anélkül, hogy bármely hadszíntéren bevetették volna.
 
Napóleon Blücherrel vívott ütközete a klasszikus francia-poroszfrancia–porosz modell szerint haladt: a franciák kitartó támadásai a poroszok elkeseredett védekezésével szemben, hosszadalmas és makacs küzdelem. Délután három órakor [[Étienne Maurice Gérard| Gérard]] IV. Francia hadteste kezdte el az elszánt öldöklést. Az erős porosz tüzérségi tűzben Pécheux francia tábornok 12. gyalogezredének sikerült elfoglalnia Ligny falu templomát. A sikerért nagy árat kellett fizetniük: három oldalról kaptak hirtelen tüzérségi tüzet és rövid idő alatt elvesztettek 20 tisztet és 500 embert, így ki is vonták őket onnan.A francia tüzérség teljesen lángba borította a várost és házról házra folyt az elkeseredett küzdelem. A császár reményeivel ellentétben a csata nem hozott villámgyors győzelmet. D’Erlon francia szárnyon való megjelenése arra késztette Vandamme-ot, hogy -– nem tudván, kiről van szó -– hozzáfogjon állásainak kiürítéséhez abban a meggyőződésben, hogy emberei ellen szemből és hátulról támadás készül. Ez lehetővé tette Blücher számára, hogy heves ellentámadást intézzen a centrum ellen, amit a Császári Gárda halálmegvető bátorságú bajonettrohama állított meg. A 72 éves porosz tábornoknak már nem maradt több esélye a győzelemre: felélte utolsó lovassági tartalékait, lova levetette a hátáról, és kis híján fogságba esett, serege valóban „gyalázatos” vereséget szenvedett. A porosz közép, ami egész nap kitartott, az estére összeomlott. A csapatok visszavonulás közben négyszög alakzatot vettek fel, hogy megküzdjenek a francia lovasság fel-felbukkanó ezredeivel.
 
A poroszok Lignynél mintegy {{szám|16000|embert}} veszítettek, a franciák {{szám|12000|-t.}} Napóleon győztesnek mondhatta magát, de győzelme nem volt teljes, a poroszok vereséget szenvedtek és menekültek, de komoly üldözés nem volt, ezért összeszedhették magukat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lignyi_csata”