„Lignyi csata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎A csata: http://www.ligny1815.org/histoire/bataille.html
31. sor:
Napóleon szándéka az volt, hogy váratlan gyors támadással lerohanja a poroszokat és megsemmisíti őket, majd elfoglalja Brüsszelt. Tábornokai azonban már veszítettek korábbi lendületükből és megbízhatóságuk csökkent. Különösen igaz volt ez a [[Quatre-Bras de Baisy-Thy|Quatre-Bras]] elfoglalásával megbízott [[Michel Ney|Ney marsall]]ra, aki a legbátrabb, de egyben a legkiszámíthatatlanabb tábornoka volt a francia császárnak. Napóleon arra utasította tábornokát, hogy a lehető leggyorsabban nyomuljon előre a Charleroi–Brüsszel úton északi irányba, és zavarja el az útból az ellenséget, szerezze és tartsa meg az útkereszteződést Quatre-Bras-nál. Mindeközben másik tábornokának, [[Emmanuel de Grouchy|Grouchy]] marsallnak vissza kellett szorítania a poroszokat a [[fleurus]]i hídon [[Sombreffe]] felé, Quatre Bras-tól nyolc kilométerrel keletre, ahol Blücher próbálta összpontosítani seregének erősen szétszóródott hadtesteit.
 
Napóleon tábornokai Grouchy és Vandamme oly lassan nyomultak előre, hogy csak az 1. porosz hadtestet sikerült visszaszorítaniuk Fleurusbe, öt kilométerre Sombreffe-től délre, mielőtt megálltak volna éjszakára. A másik meghasonlott tábornok, Ney is hibázott, mert Frasnes-nél (Frasnes-lez-Gosselies), Quatre Bras-tól öt kilométernyire délre táborozott le. Így a kereszteződést a Károly Bernát szász–weimar–eisenachi herceg vezetése alatt egy hat ágyúval rendelkező, {{szám|4500}} fős holland gyalogosezred szállta meg. Ney elmulasztotta a lehetőséget a döntő fontosságú útkereszteződés megszerzésére, megállt, s jelentést tett Napóleonnak.
 
Tábornokai késlekedése és bátortalansága dacára Napóleon június 15-én éjszaka stratégiailag jelentős pozíció birtokába jutott. Északi hadserege a két szövetséges sereg között összpontosult, így könnyedén támadásba lendülhetett akármelyik ellen. /Lásd mellékelt vázlatot!/