„Szigetvár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A "Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566" Emlékév keretén belül sor kerül(t) a Szigetvárhoz szorosabban illetve tágabban kapcsolódó szócikkek tökéletesítésére, illetve sor kerül majd hiányzó szócikkek létrehozására is. |
A "Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566" Emlékév keretén belül sor kerül(t) a Szigetvárhoz szorosabban illetve tágabban kapcsolódó szócikkek tökéletesítésére, illetve sor kerül majd hiányzó szócikkek létrehozására is. |
||
30. sor:
A [[Dél-Dunántúl|dél-dunántúli]] település [[Baranya megye]] nyugati részén, a Tolna– Baranyai-dombvidékhez tartozó [[Zselic]]nek a Dráva menti síksággal határos déli szegélyén helyezkedik el.<ref>Dövényi Zoltán szerk.: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. ISBN 978-963-9545-29-8</ref> A várost kettészeli az [[Almás-patak]], amely szabályozása előtt gyakorta megáradt, s a környéket [[mocsár|mocsaras ártérré]] változtatta.
A város közúton [[Barcs]] és [[Budapest|a főváros]] felől a [[6-os főút (Magyarország)|6-os]], [[Balatonszemes]]-[[Kaposvár]] irányából a [[67-es főút (Magyarország)|67-es főútvonalon]] közelíthető meg. [[Barcs]]tól és a [[Horvátország|horvát]] [[Országhatár|államhatártól]] 31 km,<ref>Távolság.hu: Szigetvár – Barcs http://www.tavolsag.hu/index.asp?go=tavolsag&i1=26578&i2=32799 (Hozzáférés: 2016. június 8.)</ref> Pécstől 35 km,<ref>Távolság.hu: Szigetvár – Pécs http://www.tavolsag.hu/index.asp?go=tavolsag&i1=26578&i2=19415 (Hozzáférés: 2016. június 8.)</ref> Kaposvártól 40 km távolságra található.<ref>Távolság.hu: Szigetvár – Kaposvár http://www.tavolsag.hu/index.asp?go=tavolsag&i1=26578&i2=20473 (Hozzáférés: 2016. június 8.)</ref> Érinti a [[
== Története ==
36. sor:
A település és környéke már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, amit az itt előkerült [[Újkőkorszak|neolitikumi]] és [[Bronzkor|bronzkori]] [[Régészet|régészeti]] leletek (kőbalta, hálónehezékek, [[Fibula|fibulák]]) is igazolnak.<ref>Molnár Imre: Szigetvár és környéke, Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1989. ISBN 963 243 632 6</ref> A terület [[kelták|kelta]], [[Pannonia (provincia)|római]], majd [[avarok|avar]] uralom után került a [[Honfoglalás|honfoglaló]] magyarok kezére.
Földesúri birtokként Zygeth névalakban 1391-ben bukkan fel először a forrásokban
A vár és a város [[1473]]-ban vétel útján az [[Török család (enyingi)|Enyingi Török család]] birtokába került. E család legnevezetesebb tagja, [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az [[1530-as évek]]ben. Ennek során a belső várat nagy területű, sarkain [[Olaszbástya|olaszbástyákkal]] megerősített külső várrésszel bővítette, az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött árokrendszerrel vétette körbe, amelyen keresztül felvonóhidak biztosítottak összeköttetést a külső és belső vár, illetve a város között. [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] erődített szigeti birtoka nem csupán katonai támaszpontként, de a végvidék szellemi bázisaként is jelentős volt: [[1542]]-ig itt élt és alkotott [[Tinódi Lantos Sebestyén]], a [[Históriás ének|históriás ének]] műfajának hazai megteremtője, de itt állt a háza [[Istvánffy Pál]] költőnek, az első magyar verses novella szerzőjének, és e helyütt nevelkedett fia, [[Istvánffy Miklós]] humanista történetíró is. ===A várháborúk és a hódoltság kora===
48 ⟶ 50 sor:
A [[Buda (történelmi település)|Buda]] [[1686]]. évi felszabadítását követő hadjáratok eredményeként a [[Dunántúl]] déli része szinte teljes egészében újra a császáriak uralma alá került, csupán – a vár [[1566]]-os elestét megelőző időszakhoz hasonlóan – Sziget tartotta még magát, ezúttal a törökök kezén, az ellenség gyűrűjében. A helyőrség elszigetelése, illetve kiéheztetése arra kényszerítette a törököket, hogy [[1689]] februárjában harc nélkül adják át a várat és a várost, amelyek így a védelem híján elnéptelenedett újváros kivételével épségben kerültek újra [[Habsburg Birodalom|Habsburg]]-kézbe.
A várvédő harcok időszakának és a helyi török uralom végnapjainak történeti eseményeihez és mindennapjaihoz szolgálnak érdekes és értékes irodalmi adalékokkal Ujkéry Csaba Szigeth pajzsai és [[Handzsár a tükörben]] című történelmi regényei.
===A település története a vár visszafoglalásától napjainkig===
A szigeti erőd néhány stratégiai fekvésű [[Dunántúl|dunántúli]] várhoz hasonlóan, hadászati szerepét megőrizve, a 18. század végéig elhúzódó felszabadító harcok idején a [[Habsburg Birodalom|Habsburg]]-kormányzat számára továbbra is kiemelt jelentőséggel bírt, így még száz éven át katonai csapatok állomásoztak a falai között. A helyőrségi épületek kialakításával egyidejűleg, Matthias Kayserfeld hadmérnök irányításával már a 17. század végén hozzáláttak a vár védműveinek kijavításához és megerősítéséhez, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Huyn kapitány a kurucok által két ízben is megtámadott Szigetvárt tartani tudta. A [[Szigetvári vár|vár]] hadászati funkciója az [[1780-as évek|1780-as évekre]] azonban egyre jelentéktelenebbé vált, ezért [[II. József magyar király|II. József]] uralkodása idején (1780–1790) a Haditanács a város tulajdonjogát Szily Ádámtól 1769-ben megszerző Tolnai Festetics Lajosnak eladta a várat, amelyben azonban az évtized végéig, a [[Belgrád]] [[1789]]. évi visszavétele során ejtett hadifoglyok őrzésére még kisebb császári haderő tartózkodott. Az első magánbirtokos végeztette el az Almás-patak felduzzasztása révén létrejött, korábban fontos védelmi szerepet betöltő tó lecsapolását, aminek következtében a [[Szigetvári vár|vár]]az évszázad végére végleg elvesztette klasszikus szigeterőd jellegét, és a Festetics családot követő [[19. század|19]]–[[20. század|20.]] századi tulajdonosok alatt már csupán a földesúri birtokok gazdasági központjául szolgált. A [[Második világháború|II. világháború]] után államosított vár turisztikai célú hasznosítása az [[1950-es évek]] második felében kezdődött el.
Noha az erődítmény napjainkig megőrizte a [[16. század|16.]]–[[17. század|17.]] századra kialakult formáját, újkori története során építészeti részleteit tekintve néhány újabb elemmel bővült. A [[18. század|18. századi]] átalakítások, kiegészítések közül ma is láthatók a délkeleti bástya közelében nyíló, a vár jelenlegi főbejáratául szolgáló kosáríves, kőkeretes kapu és a déli falszakasz közepén emelkedő barokk óratorony. Az északi és keleti várfalban nyitott kapuk ugyancsak az 1700-as évekből származnak, akárcsak az erőd belső falfelületéhez támaszkodó északi kazamatasor. Az egykori külső vár területén található a legújabb, már a [[20. század]]ban keletkezett épülettoldalék, a község utolsó földbirtokosa, gróf Andrássy Mihály által egy korábbi kisebb, földszintes építmény kibővítésével és [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] dzsámijának magába olvasztásával az [[1930-as évek]] elején kialakított kastély.
A [[Rákóczi-szabadságharc]]ot követő békeidőszakban a megrendelései, illetve vásárlóereje folytán a továbbra is itt állomásozó császári katonaság gyakorolt jótékony hatást a város gazdasági életére, majd az [[
Az [[1868]] májusában forgalomba helyezett, a fővárossal, később Gyékényesen át Fiuméval is kapcsolatot teremtő [[Gyékényes–Pécs-vasútvonal|Pécs–Barcs vasútvonal]]nak, és az [[1902]]-ben átadott, az [[1950]]-es közigazgatási átszervezésig [[Somogy megye|Somogy megyéhez]] tartozó településnek a megyeszékhellyel kapcsolatot teremtő [[Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal|Kaposvár-Szigetvár vasútnak]] köszönhetően a község bekapcsolódott az országos közlekedési hálózatba, ami nagy ipari beruházások előtt nyitotta meg az utat. Az első nagyobb üzem, a Fehér-féle gőzmalom 1881-ben kezdte meg a működését, néhány évvel később, 1884-ben pedig a jelentős múlttal rendelkező helyi cipőipar első üzemében, a Szigetvári Cipőgyárban indult meg a termelés. Az ugyancsak hagyományosnak számító konzervgyártás 1937-ben kezdődött.<ref>Molnár Imre: Szigetvár és környéke, Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1989. ISBN 963 243 632 6</ref>
Az egyesületi élet aktivizálódása, a közösségi intézmények megszaporodása ugyancsak erre a korra tehető. A neves lokálpatrióta polgárok, birtokosok, mások mellett Salamon Gyula és unokája, Salamon Béla, Turonyi Biedermann Rezső és felesége, Bleichröder Elza, Höbling Ignác, Koharits Ferenc, Vermes György önzetlen anyagi támogatásának és odaadásának köszönhetően alakult meg, illetve jöhetett létre például a Szigetvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület, a Szigetvári Várbaráti Kör, valamint a polgári fiú és lányiskola, továbbá a Szigetvári Közkórház az 1880-1890-es évek során.
Az 1950 óta Baranya megyéhez tartozó Szigetvár életében a II. világháborút követő időszak minden bizonnyal legfontosabb eseménye a községnek a hősi várvédő ütközet 400. évfordulója alkalmából történő, jelentős településképi és gazdasági fejlesztéssel együtt járó várossá nyilvánítása volt 1966-ban.
A magyar történelmi tudatban kitüntetett szereppel bíró esemény, a haza védelmében a végsőkig kitartó, önfeláldozó harc emlékének közjogi elismerésére 2011-ben került sor, amikor az Országgyűlés törvényben rendelkezett a „Civitas Invicta” – a Leghősiesebb Város cím Szigetvárnak való adományozásáról.<ref>A „Civitas Invicta” – Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló 2011. évi CXXXVI. törvény. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 125. sz., 31568. o.</ref>
70 ⟶ 78 sor:
Baranya megye 100 legnagyobb árbevételű vállalkozása között négy szigetvári székhelyű cég található:<ref>Top 100. Dunántúli Napló melléklete, 2015. https://issuu.com/bama.hu/docs/top100-issuu (Hozzáférés: 2016. június 10.)</ref>
* Szigetvári Takarékszövetkezet
* BATA Kft. – élelmiszer- és ital-nagykereskedelem
* Iron-Tech Zrt. – fémmegmunkálás, lakatosipari tevékenyég
* Trust Hungary Zrt. – hordógyártás
== Médiamegjelenés==
82 ⟶ 89 sor:
A történelmi Magyarország utolsó, 1910. évi népszámlálásának adatai szerint az akkor községi jogállású, és Somogy megyéhez tartozó Szigetvár járásszékhelynek 6153 lakosa volt, akik közül 5993 fő (97,4%) magyarnak, 42 németnek, 57 pedig horvátnak vallotta magát. 5192 fő (84,4%) a római katolikus, 405 fő (6,6%) a református, 512 fő (8,4%) az izraelita felekezethez tartozott.<ref>Települések névmutatója és lakosságuk adatai. In: Zentai László szerk.: Magyarország közigazgatási atlasza, 1914. Talma Könyvkiadó, Baja – Pécs, 2000. ISBN 963 85683 2 1</ref>
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás eredményei szerint a város népessége 10 614 fő volt. A helyi lakosok nemzetiségi (nyelvi) megoszlása a következőképpen alakult: 9 090 (85,6%) magyar, 14 bolgár, 244 (2,3%) cigány, 102 (1%) horvát, 179 (1,7%) német, 3 örmény, 12 román, 3 szlovák, 3 szlovén, 6 arab, 8 orosz és 59 fő egyéb, a többi ismeretlen (meg nem nevezett) nemzetiségű.<ref>Népszámlálás 2011. Területi adatok – Baranya megye. 4.1.6.
[[Fájl:Park of Hungarian Turkish Friendship Szigetvár 2.jpg|bélyegkép|200px|Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szobra a Magyar–Török Barátság Parkjában (Metin Jurdanur alkotásai)]]
[[Fájl:Szigetvár, School building Art Nouveau.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|A Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szecessziós stílusú épülete]]
A népesség vallási összetétele ugyanekkor: [[Római katolikus egyház|római katolikus]]: 4 721 fő (44,5%), [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikus]]: 15 fő
== Nevezetességek ==
* [[Szigetvári vár|Vár]]
:A Szigetvártól 16 km-re északra elhelyezkedő [[Almamellék]] község melletti ősbükkösben eredő Almás-patak a középkorban a mai Szigetvár térségében vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik szigetén a 15. század első felében építtette fel kicsiny várát Szigeti Antimus Osvald földesúr. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, amely magában foglalta a települést is. A város és a vár 1473-ban az [[Török család (enyingi)|Enyingi Török család]] birtokába került. Az [[1526]]-os vesztes [[mohácsi csata]] után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. Miután [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] török szultán elfogatta Török Bálintot, a rabságban lévő várúr felesége, Pemflinger Katalin 1543-ban a [[végvár]]at átadta [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinándnak]]. 1561-ben főkapitányként Zrínyi Miklós került az elődje, Horváth Stancsics Márk által irányított korszerűsítés eredményeként a korszak legmodernebb és legerősebb várai közé számító erőd élére
[[Fájl:Church in Sigetvár, Hungary.JPG|thumb|200px|right|Szent Rókus római katolikus templom]]
* Turbéki kegytemplom
:A városközponttól mintegy három kilométerre északkeletre, a nevében [[I. Szulejmán oszmán szultán|Nagy Szulejmán]] hajdanvolt türbéjének emlékét őrző Turbékpusztán áll a vár és a város töröktől való visszavételét követően kialakult búcsújáróhely Segítő Boldogasszonynak szentelt temploma. A régi hagyományra támaszkodó közvélekedés szerint – amit a Szulejmán-kutatócsoport által a közelmúltban elvégzett vizsgálatok eredményei megcáfoltak<ref>Kitanics Máté: Szigetvár-Turbék: a szultán temetkezési helye a 17-18. századi magyar, német és latin források tükrében. In: Szülejmán szultán emlékezete Szigetváron. Mediterrán és Balkán Fórum. Különszám, 2014. ISBN 978-615-5457-06-7</ref> – itt épült fel a Szigetvár ostroma közben elhunyt szultánnak emléket állító sírhelyet és az ehhez kapcsolódó derviskolostort őrző erőd.
:Az első, e helyütt álló, még a 18. század legelején fából és sárból épült kis kápolnát a jelenlegi ismeretek szerint két szakaszban, 1770-re téglatemplommá építették át. Ekkor létesítették a kegyhely gondozását végző szerzetesek hajlékául szolgáló, a kápolna mögött található ferences remetelakot is. A török feletti győzelmet hirdető nevezetes főoltárképét, a passaui kegykép másolatát, 1741-ben Wolff Karl Hauer készítette. A templom mai, végleges alakját az 1910-es évek elején elvégzett átalakítás-felújítás eredményeként nyerte el, a homlokzatán ekkor a török és magyar állam a Szulejmán szultánra és egykori sírépítményére emlékező, kétnyelvű táblát helyezett el. Az egykor híres búcsújáróhely népszerűsége, mely a környékbeli magyar, cigány, horvát és német hívek tömegeit vonzotta, napjainkra erősen megkopott.
* Szent Rókus római katolikus templom (eredetileg török [[Mecset|dzsámi]])
:A Zrínyi tér déli részén elhelyezkedő Szent Rókus-plébániatemplom a török flotta parancsnokaként a lepantói tengeri ütközetben elesett Müezzinzáde Ali pasa vakufjának, azaz kegyes alapítványának jövedelméből épült dzsámi többszöri átépítése révén nyerte el mai formáját. Az alapító nevét viselő, de csak annak halála, 1571 után, újabb datálás szerint 1579/1580-ra<ref>Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. MTA BTK TTI, Budapest, 2014. ISBN 978-963-9627-70-3</ref> elkészült, centrális alaprajzú imahely mintegy 16 méteres oldalhosszával a legnagyobb hazai oszmán építészeti emlékek közé tartozik. 1780-as években végzett átalakítás idején került a kupola boltozatára [[Dorfmeister István (festőművész, 1729–1797)|id. Dorfmeister Istvánnak (1729–1797)]], a hazai barokk-rokokó festészet jeles alakjának a vár és a város visszavétele 100. évfordulójára készített, mitologikus-allegorikus hangvételű monumentális freskója. Ennek egyik oldalán az erőd 1566. évi bevételét, a halott szultánt és a mártírhalált szenvedő Zrínyi apoteózisát, másik felén pedig a vár 1689-es feladását és a legyőzötteknek a császári csapatok parancsnoka előtti hódolatát örökítette meg.
[[Fájl:Szigetvári strandfürdő.jpg|thumb|200px|right|Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő]]
* [[Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő]]
:A fürdő 62 fokos gyógyvize 800 méteres mélységből tör fel 1966 óta. Nátrium-kloridos, alkáli-hidrogén-karbonátos, magas fluoridtartalmú víz, amely főleg a mozgásszervi, illetve reumatikus panaszok enyhítésére alkalmas. Fluoridtartalma az idős kori csontritkulás lassítását is elősegíti.<ref>Szigetvári Gyógyfürdő. Bemutatkozás. http://www.szigetvarigyogyfurdo.hu/#kezdolap (Hozzáférés: 2016. június. 10.)</ref>
* Zrínyi tér
:A város legszebb tere, itt áll a Szent Rókus-templom, a Szent Rókus-szobor és a város
* Vigadó
:Kulturális központ, épült
* Salamon-ház
* [[Polák-kastély]]
* Magyar–Török Barátság
* Török ház (karavánszeráj)
* Sóház
142 ⟶ 150 sor:
* {{Zászló|Románia}} [[Déva]], [[Románia]]
== Szigetváron született neves személyek ==
* [[Babocsay József]] orvos, kanizsai városbíró, Hévíz első tudományos leírója
* [[Bera Paula]] színművész
* [[Bod Péter Ákos]] közgazdász, volt miniszter és MNB-elnök
149 ⟶ 158 sor:
* [[Kárász Róbert]] tévés műsorvezető
* [[Kárpáti Levente]] színművész
* [[Lengyeltóti János]] néptanító, művelődésszervező
* [[Máté Olga]] fotóművész
* [[Módos Péter (birkózó)|Módos Péter]] olimpiai bronzérmes birkózó
* [[Raksányi Gellért]] színművész
* [[Salamon Gyula]] gyógyszerész, a Szigetvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapítója
* [[http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/Salamon-B%C3%A9la-Dr..pdf| Salamon Béla]] gyógyszerész, helytörténész
* [[Sarlós Endre]] festőművész, grafikus
* [[Szabó Ottó (színművész)|Szabó Ottó]] színművész
160 ⟶ 173 sor:
* [[Beleznay Endre]] színész
* [[Bencze Attila]] tévés műsorvezető
* [[Biedermann Rezső]], Turonyi földbirtokos, agrárvállalkozó, lokálpatrióta filantróp
* [[Demjén Ferenc]] énekes, zenész
* [[Andreas Ebner]] borász
165 ⟶ 179 sor:
* [[Gráf József]] mezőgazdasági miniszter
* [[Gregorovics Tamás]] énekes
* [[Hal Pál]] katolikus lelkész, író
* [[Hoffer János]] fafaragó, a népművészet mestere
* [[Horváth Márk|Horváth Stancsics Márk]] várkapitány
* [[Igmándy-Hegyessy Géza]] altábornagy
* [[Istvánffy Miklós]] történetíró, államférfi
* [[Kapoli Antal (fafaragó, 1867–1957)|Kapoli Antal]] idősebb Kossuth-díjas fafaragó
* [[Kapoli Antal (fafaragó, 1893–1971)|Kapoli Antal]], ifjabb pásztor, fafaragó, a Népművészet Mestere
* [[Kapoli Ilona]] festőművész
* Dr. [[Kiss Endre (bankár)|Kiss Endre]] bankár, sportvezető, tájfutó
* [[Klein Gyula (rabbi)|Klein Gyula]] rabbi
* [[Körösztös Krizosztom]] vértanú ferences szerzetes
* [[Molnár Imre (pedagógus)|Molnár Imre]] helytörténész, pedagógus
* [[Pincehelyi József]] fotóművész
* [[Pincehelyi Sándor]] képzőművész
178 ⟶ 198 sor:
* [[Szirmainé Bayer Erzsébet]] festőművész
* [[Tinódi Lantos Sebestyén]] énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet képviselője
* [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]], Enyingi várúr, hadvezér
* [[Vanyúr "Piru" István]] szobrász
* [[Zágon Gyula]] festő, grafikus, szobrász, bábművész, pedagógus
* [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] hadvezér, horvát bán
* [[Zrínyi Miklós (költő)]] költő és hadvezér
188 ⟶ 210 sor:
== Források ==
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/096/pc009697.html#6 A Pallas nagy lexikona]
* Bősze Sándor – Ravazdi László – Szita László szerk. (2006) Szigetvár története
* Ravazdi László szerk. (2009) Molnár Imre válogatott írásai. Szigetvári Várbaráti Kör Kiskönyvtára 30. szám
* [[Pap Norbert]] szerk. (2014) Szülejmán szultán emlékezete Szigetváron
* [[Molnár Imre (pedagógus)|Molnár Imre]] (1989) Szigetvár és környéke
* [[Molnár Imre (pedagógus)|Molnár Imre]] (2001) Szigetvár: Vár. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára
* [[Molnár Imre (pedagógus)|Molnár Imre]] (1958) Szigetvár török műemlékei
* Varga Szabolcs – [[Pap Norbert]] – Hancz Erika – Kitanics Máté (2015) Szigetvár 1566
== Külső hivatkozások ==
|