„Szamoszi Arisztarkhosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A Nap és a Hold relatív távolságának meghatározása: File: → Fájl: |
→A Nap és a Hold relatív távolságának meghatározása: Magyarázat közérthetőbbé tétele |
||
55. sor:
Háromszögelős módszerekkel ő számolta ki először elvileg helyesen, de a mérések kezdetleges technikája miatt jelentős hibákkal a [[Nap]] és a [[Hold]] távolságát.
Egyetlenegy fennmaradt műve „A Nap és a Hold távolságáról”<ref>Balázs B., Bartha L., Marik M.: Csillagászattörténet Életrajzi lexikon (A-Z). TIT Budapesti Szervezete. 1982.</ref> ''(Peri megethón kai aposztématón héliu kai szelénész)'' című. A Föld méretét kürénéi [[Eratoszthenész Pentatlosz|Eratoszthenész]], a Holdét [[klazomenai Anaxagorasz]] már meghatározta. Arisztarkhosz rájött, hogy trigonometriai módszerekkel meghatározható a Hold és a Nap relatív távolsága olyankor, amikor ezek a Földdel egy derékszögű háromszög csúcspontjain helyezkednek el úgy, hogy a derékszög a Holdnál van (tehát "félholdkor", első és harmadik holdnegyed idején, amikor a Hold [[Kvadratúra (csillagászat)|kvadratúrában van]], hiszen ilyenkor pontosan oldalról látjuk azt a félgömböt, amit a Nap megvilágít). Ezt megmérte és úgy találta, hogy a Hold ilyenkor a Naptól 87 foknyira látszik az égen, és ebből kiszámolta, hogy a Nap mintegy hússzor van messzebb tőlünk, mint a Hold.
A két égitest ilyenkor valójában 89,95 foknyira látszik egymástól, és így a Nap több mint négyszázszor messzebb van a Holdnál. Mivel a Nap és a Hold látszólagos átmérője azonos ([[napfogyatkozás]]kor a Hold éppen kitakarja a Napot), a Hold átmérőjét ismerve a hasonló háromszögek tételével a Nap átmérője is számítható (és ha a szöget jól határozta volna meg, Arisztarkhosz erre is helyes értéket kaphatott volna, de a szabad szemmel végzett megfigyelés miatt erre nem volt lehetőség).
| |||