„Tudományos fokozat” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor:
A fokozatot a [[19. század]]ban a [[Humboldt Egyetem|Friedrich-Wilhelms Egyetem]]en újjáélesztették. Annak adták, aki eredeti kutatást végzett a [[Természettudomány|természettudományok]] vagy a [[bölcsészettudományok]], majd a [[20. század]] első felétől a [[társadalomtudományok]] területén is. Németországból terjedt el az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban és az [[Egyesült Királyság]]ban a [[20. század]] elején.
Magyarországon, valamint néhány más volt [[Szocializmus|szocialista]] országban a [[második világháború]] után a [[Szovjetunió|szovjet]] rendszert vezették be, azaz megvonták az egyetemektől évszázados jogukat a fontosabb tudományos fokozatok adományozására, amit a politikailag ellenőrzött testületeknek, például a tudományos akadémiáknak adtak. Az 50-es években az egyetemek visszakapták a doktori címek adományozásának lehetőségét, azonban ez nem minősült tudományos fokozatnak. Magyarországon az egyetemi diploma után az elsőként megszerezhető fokozat az '''egyetemi doktor'''i (közkeletű néven „kisdoktori”), illetve 1984-től a ''„dr. univ.”'' volt. Ettől függetlenül szerezhető volt, de az esetek elsöprő többségében a ''dr. univ.'' címet követte az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága által adott '''kandidátus'''i fokozat (C.Sc.). A kandidátusi címmel rendelkező személy a '''tudományok doktora''' (D.Sc.; az ún. „nagydoktori”) címet szerezhette meg. E rendszer megszűnése után bizonyos megkötések mellett a régi kisdoktorik egy (kisebbik) részét az egyetemek PhD-fokozattá minősíthették át, ezzel a lehetőséggel nem minden egyetem élt, mivel a kandidátusi fokozatok nem
Kultúra és közösség, 2011. (2.(15.) évf. 2. sz. 23-34. old.</ref><ref>[http://oktatas.uni.hu/szovegek/NPT/atudomanyostovabbkepzes.htm A tudományos továbbképzés])</ref>
| |||