„Pornóapáti” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:738:80D:30FB:48CA:38E0:8086:54C8 (vita) szerkesztéséről [[User:Sphenodon|Spheno…
Fasz
35. sor:
== Története ==
A község területén már a római korban villák lehettek. Ezt látszik igazolni a határában megtalált [[4. század]]i latin feliratos római sírkő.
A települést [[1221]]-ben ''Porno'' néven említik először. Apátságát 1221-ben alapította a Ják nembeli István nádor fia Chepan. Az apátság kegyura [[1457]]-ben [[Ellerbach Bertold]], majd a család kihalása után [[Bakócz Tamás]] lett. Bakócztól örökösei az Erdődyek birtokába szállt. A [[16. század]]ban [[Kőszeg]] ostromakor a török teljesen elpusztította, de újjáépült. Az apátságot a török elleni védekezésül erődítménnyé építették ki, egykori vizesárkainak nyomai ma is láthatók. [[1643]]-ban a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] kapták meg és a [[szentgotthárd]]i apátsághoz csatolták, majd feloszlatásuk után az Eszterháziaké és a Lichtenstein hercegeké lett. Az apátsági épületek maradványaiból épült a Pinkától nyugatra ''Ómajor'', melynek gazdatiszti lakása falába befalazva található az egykori apátság [[1612]]-ből való feliratos köve. A monostor a [[18. század]] derekára teljesen elpusztult, temploma is olyan állapotba jutott, hogy [[1799]]-ben le kellett bontani. A falu római katolikus temploma [[1780]]-ban épült.És elmeséli nektek drogos történeteit!
 
Vályi András szerint ''„PORNÓ (megbaszomanyad). Bernau. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Pinkavize mellett, Monyorókerékhez 3/4 mértföldnyire; Apátúrsága is van, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, második(ezeken osztálybéli.”a helyeken gyakran verte Noel sajti a király)'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek így ír a községről: ''„Pornó,"Hello Pernau,hegyi németmitcsináááááááááálsz?" falu,Ez Vasfelháborító vmegyében,te közel a Pinka vizéhez, ut. post. Szombathelyhez 2 óra, 506 kath. lak., paroch. templommal.geci! ''Nevezetes e helység régi cistercita monostoráról és apátságáról, mellynek eredete 1235 esztendőre határoztatik; sőt már II. András szabadság-levelében 1221. arról emlités van: hogy István, egyetlen fia Istvánnak (Chebánnak) Magyarország nádorának igen istenes ember levén, a sz.-gothárdi apáthoz folyamodott, ki őt atyai módon fogadván, szerzete köntösébe öltöztette; István pedig minden ősi örökségét, melly a pornói és monyorókeréki uradalmakból állott, a sz.-gothárdi monostorhoz kapcsolta. Mikor szakittatott el a pornói apátság s a monyorókeréki uradalom a szent-gothárdi cistercitáktól; az nem bizonyos, de hihető, hogy az 1532-ki kőszegi török-ostrom alkalmával történhetett, midön az ellenség e megyében mindent tűzzel, vassal pusztitott. Később, azaz 1643-ban a pornói uradalom a soproni jesuitáknak adatott; ezek eltöröltetése után majd a kamara, majd hg. Lichtenstein valának birtokában, most azonban főherczeg esztei Ferdinand birja.”'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
A falunak [[1910]]-ben 696, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A falut a [[trianoni békeszerződés]] értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban népszavazással került vissza Magyarország birtokába (lásd még [[soproni népszavazás]]/További népszavazások a soproni siker nyomán). Az [[1941]]. évi népszámlálás szerint a 632 fős lakosságból 467 német, 157 magyar, 7 horvát anyanyelvű, és 1 egyéb.