„Bódhiszattva” változatai közötti eltérés

A bodhiszattva ösvény a minden érző lény javára megvilágosodás érdekében gyakorló személy hosszú és fáradalmas gyakorlására vonatkozik, amely során állandóan a "hat tökéletességet" (páramitá) fejleszti ki. Ezek {{refhely|Skilton|97. o.}}:
* az adakozás ([[dána]]),
* erkölcsiség ([[síla]]),
* kitartás ([[vírja]]),
* türelem (ksánti),
* [[buddhista meditáció|meditáció]], (''lásd még: [[szamádhi]]''), és
* bölcsesség ([[Bölcsesség a buddhizmusban|pradnyá]]).{{refhely|Skilton|97. o.}}
Az első öt gyakorlásából gyűlik össze a "punja-szambhára" (érdem felhalmozása) készlet, az utolsóból pedig a dhjána-szambhára (tudás felhalmozása) halom. Egyes hagyományok az első hat tökéletességhez további négyet hozzátesznek, amelyek az ügyes módszer (bhúmi), a [[buddhaság]] elérésére tett fogadalom (pranidhána), az erő (bala) és a tudás ([[Dhjána a buddhizmusban|dhjána]]). Az összesen tíz szintű gyakorlatot bhúminak nevezik. A szintek nevei sorrendben a következők: örömteli, szeplőtlen, ragyogó, sugárzó, nehezen meghódítható, szemben álló, messzire jutó, megingathatatlan, éles értelmű és dharma fellege. A bodhiszattva a tizedik szint után éri el a buddhaságot.{{refhely|Skilton|98. o.}}