„Thurzó György (kamaragróf)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
|||
1. sor:
{{Személy infobox}}
[[Fájl:II Ulászló dukát körmöci arany.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] (1490-1516) dukát - Előlap: WLADISLA I D GRVNGARI, Félholdon Madonna koronával, bal kezében Jézus, jobb kezében jogar, alul cimerben sas. Hátlap: SLADISLAV REX 1516, Szent László szemben áll bal kezében lándzsa. Verdejel: Unikornis ]]
'''Thurzó György''' ([[1467]]. [[március 26.]] - [[Augsburg]], [[1521]]. [[március 19.]]) magyar kereskedő, körmöci kamaragróf, [[Thurzó János (bányatulajdonos)|Thurzó János]] fia. Felesége Fugger Anna volt.
6 ⟶ 7 sor:
Korán belépett apja vállalkozásába, s ezzel együtt a [[Fugger-Thurzó-társaság]]ba, amely birtokolta az Egyesült Magyar Kereskedelmi Vállalatot és ezáltal Közép-Európa, illetve Magyarország ezüst-, ólom és réztermelésének legnagyobb részét. Thurzó György mindvégig a vállalat vezetésével foglalkozott.
[[1499]]-ben szerződést kötöttek a [[Fugger család|Fuggerek]] és a Thurzók: ''„miután Thurzó János és fia, György Magyarország felséges királyától bérbe vették Körmöcbánya kamaráját, amiért nevezettek, a Királyi Felségnek ez ügyben kiállított pecsétes írása értelmében, az említett négy esztendőben évente 14000 forintot tartoznak fizetni, a kamarának minden nyereségét és veszteségét egyenlő arányban fogjuk élvezni, illetve elszenvedni”''. A magyarországi réz- és ezüstkivitel teljes egészében a vállalkozás kezeibe került, mindehhez nagyon jelentős, irányító befolyást szereztek a magyar pénzverésben. 1500-ban a király örök időkre elengedte nekik a bányaurburát. A Fugger-Thurzó vállalkozás az 1520-as évek közepéig állt fenn. A Thurzók nevéhez köthető a nagyon fontos pénzverési változás is: 1503-tól ugyanis a magyar forgalmi pénzeken föltüntették a verési évet.
Thurzó György [[1511]]-ben krakkói konzul, [[1509]]-től [[1520]]-ig [[Körmöcbányai pénzverde|körmöci]] kamaragróf. ''"Hogy a pénzverők kamaragrófjainak igazsága kitűnjék rendeljük, hogy azok mindegyike olyan jegyet tegyen pénzeire, amelyről a [[Pénzverés|pénzverőjében]] vert pénz megismerhető legyen."'' Ezt az intézkedést egy 1453-ban kiadott rendelet a [[Körmöcbányai pénzverde|körmöcbányai pénzverdénél]] úgy egészítette ki, hogy az [[ezüst]]- és [[arany]]- pénzeken az éremkép mezőjében jobbról a pénzverő, balról pedig a kamaragróf nevének első betűjét fel kell tüntetni. [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király [[1520]]-ban vert ezüst dénárjának hátlapján a Madonnától balra, a "K" betű [[Körmöcbánya|Körmöcbányát]] jelenti, a "G" betű ''Georgius Thurzó'', azaz Thurzó György kamaragróf névbetűje. Egy másik, [[1521]]-ben vert ezüst dénáron K és A betűk Körmöcbányát, illetve ''Alexius Thurzót'', [[Thurzó Elek]]et jelentik.
| |||