„Levedi törzsfő” változatai közötti eltérés

Nevének eredetét illetően számos álláspont született már meg. Legkorábban a magyar létige ''(lesz)'' v-s tövének -d kicsinyítőképzős és tővégi magánhangzós alakjával számoltak; a -d kicsínyítőképzővel a későbbi nyelvemlékekben lehet is találkozni. Eszerint neve „levőcske” jelentésű. Később, mivel erre a megfejtésre semmiféle analógiát nem lehet találni, más megoldást javasoltak. Felmerült a magyar gesztákból ismert [[Előd vezér]]rel való azonossága is (Előd – „eleved” – Levedi), de ez a feltevés sem kellően alátámasztott. Csupán nyelvészeti szempontból akár a török, német vagy szláv eredet is szóba jöhetne, de ezeket a történelmi tényezők cáfolják: a [[német nyelv|német]] bizonyosan, a szláv eredet pedig nagy valószínűséggel elvethető. Helyette sokkal indokoltabb a [[finnugor nyelvek|finnugor]] eredetű magyar ''lő'' igéből az első változat szerint származtatni az elnevezést, de megnyugtató választ sehogy sem lehet adni a kérdésre. A névvel később is lehet találkozni a történelem folyamán: az [[1138]]. szeptember 3-án készített [[Dömös|dömösidömös]]i összeírás ''Lewedi'' néven említ meg egy szolgát. Ebben az okiratban [[II. Béla magyar király|II. Béla]] parancsára rögzítették a dömösi prépostság birtokait és szolganépeit.<ref>[http://www.ehumana.hu/arpad/szoveg/to07.htm A dömösi összeírás (1138)]</ref>

Róna-Tas András szerint Levedi történetének van egy valóságos magva, az egy dinasztiaváltást ír le. A történet szerint a [[kazárok]] [[kagán]]ja elhívta magához Levedit, hogy feleségül adja hozzá a lányát, és megtegye őt a magyarok fejedelmévé. Levedi azonban elutasította ezt, mondván, van erre alkalmasabb személy, akár [[Álmos magyar fejedelem|Álmos]], akár a fia, [[Árpád magyar nagyfejedelemfejedelem|Árpád]]. A kagán megörült a beszédnek, és végül is Árpádot választotta. Ez teljesen életszerűtlen viselkedés lett volna Leveditől, de nyilván az [[Árpád-ház]] későbbi hagyományának meg kellett magyaráznia, hogyan került a kezébe a hatalom. Ehhez felhatalmazás kellett, ami akkoriban a kazárokat jelentette, akiknek kagánja a [[türkök|nyugati türk]] [[Istemi]] családjából származott, aki a sztyeppei szakralitással rendelkező [[Asina nemzetség]] tagja volt. Talán Levedi is a klán tagja volt, ehhez kapcsolódik a magyar szakrális kettős királyság intézménye, amiről a honfoglalás előtt arab források megemlékeznek, de amiről a honfoglalás idején és után a bizánci források már nem tudnak. Valószínűleg Levedi dinasztiájának letételével tűnt el ez a szakralitás, amit egy új dinasztia csak nehezen tud felépíteni.