„Újpesti lakótelep” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Árpád magyar nagyfejedelem → fejedelem (WP:BÜ), apróbb javítások
13. sor:
[[Újpest (történelmi település)|Újpest]]et, a korábban önálló, jórészt földszintes épületekből és alacsony komfortokozatú egyszobás lakásokból álló [[ipar]]várost 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez. Az [[1960-as évek]]ben a [[Kádár János (politikus)|kádár]]i konszolidáció kezdetével előtérbe került a [[Budapest kerületei|munkáskerületek]] fejlesztése, ennek keretén belül elkészült az újpesti városközpont rekonstrukciós terve is, amelyet 1973-ban fogadott el a Fővárosi Tanács. A munkálatok megkezdése előtt felmérték az érintett terület jórészt elhanyagolt épületeit és [[szociológia]]i tanulmányok is készültek. A rendezési terv által érintett körzetben álló lakások 84%-a [[1925]] előtt épült, 54%-uk komfort nélküli, 68%-uk egyszobás volt, azonban a rossz [[Infrastruktúra|infrastrukturális]] helyzet ellenére az ott élők 87%-a elégedett volt a lakhatási körülményeivel. Az 1974-ben megkezdődött rekonstrukció során összesen 4929 lakást szanáltak, de a kerület egyik főutcájának számító Árpád utat csak részben építették át, több helyen meghagyva az eredeti épületeket. A terület rendezése során törekedtek a korábbi utcahálózat megtartására és a növényzet kímélésére.
 
Az építkezés az [[Árpád magyar nagyfejedelemfejedelem|Árpád]] út déli oldalán kezdődött az I. ütemmel, amelynek keretében felépült 9588 házgyári lakás öt és 11 szintes [[Panelház|panelépületekben]]. A lakások mellett 88 [[általános iskola]]i tanteremmel, 1000 [[gyermek]] részére [[Óvoda|óvodával]], 500 gyermek részére bölcsődével és több, mint 10 000 m2 alapterületű [[Kereskedelem|kereskedelmi]]- és szolgáltató létesítménnyel gazdagodott a kerület. Az I. ütem építése 11 évig tartott és 1985-ben fejeződött be.
 
Ezzel párhuzamosan, 1980-ban az Árpád út északi oldalán megindult a II. ütem tömbjeinek összeállítása. Az 5682, az első ütemhez hasonlóan összkomfortos és a korábbi helyzethez viszonyítva tágas lakáshoz kiegészítő létesítményként 48 általános iskolai tanterem, 500 gyermek részére óvoda, 240 gyermek részére bölcsőde, 5000 m2 kereskedelmi- és szolgáltató létesítmény, köztük [[orvos]]i rendelő, [[gyógyszertár]] és az Árpád úton üzletház épült. Építése 1986-ban fejeződött be. A Váci úti és az Árpád úti [[Budapest villamosvonal-hálózata|villamosjáratok]] megszüntetése után 1990 decemberében átadták a [[M3-as metróvonal|3-as metró]] [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] és Újpest-Központ közötti szakaszát. Tervezése, illetve később megvalósítása nagyban befolyásolta a lakótelep felépítéséről született pozitív döntést. Ma Újpest-Városközponthoz tartozik az 1969 és 1972 között épült Pozsonyi (utcai) lakótelep (a népnyelveben ''Szellemtelep'', ugyanis az 1964-ben felszámolt régi újpesti temető helyére épült) is Larsen-Nielsen típusú paneltömbjeivel. Az ezzel együtt 16 840 lakásból álló lakónegyednek hozzávetőlegesen 36 000 lakosa van.
27. sor:
|-
| I. ütem<ref>Az 1969-1972 között épült Pozsonyi (utcai) lakóteleppel együtt.</ref>
|| 1969-1985 || 0,873 &nbsp;km² || 11 158 || ~24 000 || ~27 500 fő/km²
|-
| II. ütem || 1980-1986 || 0,713 &nbsp;km² || 5682 || ~12 000 || ~16 800 fő/km²
|-
| Összesen || 1969-1986 || 1,586 &nbsp;km² || 16 840 || ~36 000 || ~22 700 fő/km²
|-
|}
44. sor:
 
== Források, jegyzetek ==
*Berza László (főszerk.): Budapest lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp. 1993, p. &nbsp;560-561, ISBN 963-05-6411-4
*Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998, p. &nbsp;87, p. &nbsp;108-113, ISBN 963-16-1467-0
*Estók János (szerk.): Újpest 1907-2007, Kossuth Kiadó, Bp. 2007, p. &nbsp;103-104, ISBN 978-963-09-5624-6
*Budapest városatlasz, Szarvas-DIMAP, Bp. 2011, p. &nbsp;13-14, ISBN 978-963-03-9124-5
*[http://www.bkv.hu/ BKV Zrt., menetrendek]
{{források}}