„Bagolyalakúak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Kékítés
13. sor:
}}
[[Fájl:BuboBubo.jpg|bélyegkép|Uhu]]
A '''bagolyalakúak''' ''(Strigiformes)'' vagy közismert nevükön a '''baglyok''' a [[madár|madarak]] osztályának egy rendje. 2 [[család (rendszertan)|család]] és 217 [[faj]] tartozik a rendbe.
Egy időben a morfológiai konvergenciák (erős, kampós tépőcsőr) miatt a [[sólyomalakúak]]kal sorolták őket közös rendbe, egyes vélemények szerint viszont a [[lappantyúalakúak]] a legközelebbi rokonaik.
Az ókori [[Görögország]]ban a bölcsesség jelképének tartották a baglyokat, a közép-európai kultúrában viszont a félelem és a halál jelképeként jelentek meg.
A Kárpát-medencében 13 fajuk fordul elő.
 
A baglyok összes fajtája rendelkezik szemöldökkel. A madarak nem izzadnak, mivel nincs izzadságmirigyük. A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozó madarak, puha és dús [[toll]]azatuknak köszönhetően hangtalanul repülnek, így meglepetésszerűen ütnek rajta zsákmányállataikon. Hallásuk kiváló, mivel mély fülkagylóik aszimmetrikusan helyezkednek el, ami hatékonyabbá teszi a térhallást. Látásuk is kitűnő: a baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a [[kék]] színt, és az [[Infravörös sugárzás|infravörös]] tartományban is látnak. A baglyok nem tudják a szemüket mozgatni.
 
A szemük körüli kör vagy szív alakú arcfátyol rövid, végükön behajló tollakból áll. A lábujjaikon erős karmok nőnek, a külső ujjuk [[vetélőujj]], azaz előre és hátra is fordítható. [[Csüd]]jük tollas, azaz a lábujjaikig toll borítja őket. Méretük változatos: akadnak köztük [[Verébfélék|veréb]] és [[sas]] nagyságú fajok is. [[Csőr]]ük rövid kampójú, tövétől kezdve lefele hajló. [[Begy]]ük nincs.
 
A bagolyalakúak étrendjében minden megtalálható a [[Rovarok|rovaroktól]] kezdve a madarakon keresztül a kisméretű [[emlősök]]ig. Egyes fajok halásznak is. A zsákmányt egészben nyelik le, az emészthetetlen részeket később felöklendezik. Fészket nem építenek, elhagyott fészkeket vagy faüregeket használnak. A tojók rendszerint nagyobbak a hímeknél.
35. sor:
 
* A [[hóbagoly]] ''(Nyctea scandiaca)'' és a [[karvalybagoly]] ''(Surnia ulula)'' nagyon ritka kóborló.
* A [[gatyáskuvik]] ''(Aegolius funereus)'' és a [[Glaucidium|törpekuvik]] ''(Glaucidium passerinum)'' ritka költőfaj az Északi-Középhegységben – annyira ritka, hogy ez utóbbi költését még nem sikerült bizonyítani.
* Az [[uráli bagoly]] ''(Strix uralensis)'' terjeszkedik középhegységeinkben, sőt, már az [[Nagyalföld|AlföldrőlAlföld]]ről is jelezték.
* Az [[uhu]] ''(Bubo bubo)'' már csak néhány helyen, és csak az északi országrészben és a [[Dunántúl]]on fészkel (jelezték [[Békés megye|Békés megyéből]] is).
* A [[füleskuvik]] ''(Otus scops)'' többfelé is szórványosan fészkel odvakban.