„Rend (feudalizmus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
97. sor:
Tartományi gyűlések elsősorban azokon a területeken működtek, ahol a központi hatalom nem volt elég erős a helyi főurak különállásának felszámolására, vagy ahol történetileg az ország több korábban félig-meddig független állam, terület egyesítésével jött létre (például [[Lengyelország]]ban,<ref>{{cite book|title = Történelem IV.| last =Száray | pages= 115}}</ref> a [[Német-római Birodalom]]ban, a spanyol államokban<ref>{{cite book | title = Spanyolország története | first = Ádám | last = Anderle | pages = 56 | publisher = Móra Ferenc Könyvkiadó | isbn = 963 11 6874 3}}</ref> vagy Franciaországban, amelynek nagy területeit a 15. század végéig a koronától független hercegségek tették ki). A Magyar Királyság területén is működött tartományi gyűlés, a [[Horvátország|horvát]] [[szábor]].
 
A rendi gyűléseken a rendek területenként eltérő rendszer szerint üléseztek, a két legelterjedtebb a francia mintájú háromkamarás, és a többek között Angliában és Magyarországon is meghonosodott kétkamarás rendszer volt. Előbbinél a papi- és a nemesi rend, valamint a harmadik rend küldöttei külön üléseztek, a főnemesek és főpapok személyesen vehettek részt, míg a közrendűek, az alsópapság és a köznemesség képviselői útján.<ref name ="Száray IV. 67-69"/><ref group = "jegyzet">Ilyen rendszer (vagy egy egy módosított változata) működött még többek között Svédországban ({{cite web| title=Svéd Nemzetgyűlés az angol Wikipedián| url =https://en.wikipedia.org/wiki/Riksdag_of_the_Estates}}) Katalóniában, Valenciában és Aragóniában is. Az utóbbi két állam [[cortes]]ében külön üléseztek a főnemesek és a köznemesek képviselői. (lásd {{cite book | title = Spanyolország története | first = Ádám | last = [[Anderle Ádám|Anderle]] | pages = 47 | publisher = Móra Ferenc Könyvkiadó | isbn = 963 11 6874 3}})</ref>
 
A kétkamarás rendszerben a választóvonal nem a rendek között húzódott, a felsőházba (Magyarországon [[felsőtábla]]) a születésüknél illetve hivataluknál fogva személyesen meghívott [[főrend]]ek kerültek be, az alsóházban (Magyarországon [[alsótábla]]) pedig küldöttek útján képviseltették magukat a rendek.<ref name ="Száray IV. 67-69"/><ref group = "jegyzet">Ilyen rendszer működött még többek között a lengyel [[Szejm (lengyel)|szejmben]] ({{cite book|title = Történelem IV.| last =Száray | pages= 115}}),</ref>