„Kopácsy József” változatai közötti eltérés

 

==Élete==

Elszegényedett, birtoktalan kisnemesi családból származott. Édesapja Kopácsy Mihály, édesanyja nemes György Judit<ref name="kopácsikeresztelő">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2X-XL4|title=familysearch.org Kopácsy József keresztelő adatlapja}}</ref> voltak. Iskoláit Veszprémben kezdte plébánosa támogatásával, felsőbb [[teológia]]i tanulmányait azonban [[Pozsony]]ban az Emericanumban végezte. [[1798]]. [[május 30.|május 30-án]] [[Zirc]]en szentelték pappá. [[1799]]-től az egyházjog és egyháztörténelem tanáraként működött a veszprémi papneveldében. 1805-ben szentszéki bíró lett. 1806-ban veszprémi plébánossá és alesperessé nevezték ki, 1807-ben pedig veszprémi [[kanonok]]i címet kapott. 1809-ben a veszprémi [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szeminárium]] igazgatóhelyettese lett.

 

Káptalani követként jelent meg 1809-ben Esztergomban, [[Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg|Károly Ambrus]] hercegprímás, [[esztergomi érsek]] temetésén, ahol a megbízott szónok betegsége miatt ő mondta el a szentbeszédet. Ettől fogva elismert szónokként tekintettek rá. A káptalant képviselve vett részt az 1811–1812. évi országgyűlésen is.

 

[[1817]]-ben a királyi tábla prelátusa, kevéssel ezután a [[Hétszemélyes Tábla]] közbirája és [[pristina]]i választott püspök lett. 1822-ben [[székesfehérvár]]i püspök lett, öt évre rá 1827-ben pedig a veszprémi püspöki széket foglalja el. Veszprémi püspökként kánoni látogatást végzett a [[Balaton]] keleti részén 34 plébánián. Veszprémi püspökként koronázta meg a bajor Karolina Auguszta hercegnőt Pozsonyban, [[I. Ferenc német-római császár|I. Ferenc]] negyedik feleségét. [[1831]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tiszteleti tagjává választották. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű [[anyakönyvezés]]t. [[1838]]-ban elkészíttette az egyházmegye térképét.

 

[[1838]]. [[december 15.|december 15]]-étől [[esztergomi érsek|esztergomi érsek és hercegprímás]] volt, ám három évig veszprémi székét is megtartotta.

 

Kopácsy érsek volt az első, aki az egyházmegyei körleveleket magyar nyelven szerkesztette. Sokat áldozott közcélokra, iskolák és nőnevelő zárdák alapítására. 1840-ben megbízza [[Hild József]]et az [[Esztergomi bazilika|esztergomi székesegyház]] áttervezésével. Ő alapította 1843-ban a [[Nagyszombat (település)|nagyszombat]]i társaskáptalant. Folytatta az esztergomi bazilika építését, melyre közel félmillió forintot költött. [[Esztergom]]ban hajóhidat létesített. Halála után emlékére utcát neveztek el róla Esztergomban.