„Camera Work” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel |
apró javítások, replaced: New York-ban → New Yorkban AWB |
||
18. sor:
A ''Camera Work''ben hirdetések, reklámok is helyet kaptak, azonban ezeket szigorúan a lap tartalmától elkülönítve a hátsó borítón jelentek meg, melyeket maga Stieglitz szerkesztett és tervezett. A hirdetésekhez ugyanazt a betűtípust használták, amit a címoldalhoz. A hirdető cégek között rendszeresen megjelent többek között az [[Eastman Kodak Company|Eastman Kodak]], a Bausch & Lomb, Schering és a Graflex kamera. Az Eastman Kodak majdnem mindegyik lapszámban hirdetett. Stieglitz a lap non-profit jellegét megőrizendő korlátozta a lapban megjelenő hirdetések számát.<ref name="R20">Roberts (2008), 20. oldal</ref>
A nyomdai munkákat első alkalommal a New York-i Photochrome Engraving Company végezte. A később lapszámokat a Manhattan Photogravure Company, a [[glasgow]]-i T. & R. Annan & Sons, valamint Frederick Goetz müncheni cége a Verlagsanstalt F. Bruckmann végezte. Goetzöt Stieglitz még New
A folyóiratnak már megjelenése előtt 687 előfizetője volt. Stieglitz ragaszkodott ahhoz, hogy az előfizetők számától függetlenül minden lapszám legalább 1 000 példányban kerüljön kinyomtatásra. Az előfizetési díj kezdetben évi 4 [[amerikai dollár|dollár]], egy lapszám ára pedig 2 dollár volt, a postai kézbesítés további 50 centbe került. Később duplájára emelkedett az újság ára. 1911-ben pedig egy lapszám már 15 dollárba került, a legdrágább – 17,50 dollár – az utolsó lapszám volt, melyben Paul Strand fotográfiái szerepeltek. Az előfizetők száma a kezdeti években 650 fő körül volt, de a ''Camera Work'' olvasóközönsége a kezdetektől apadt, ami leginkább az 1910. utáni lapszámoktól vált érzékelhetővé: Stieglitz a fotográfiák mellett fokozatosan teret engedett a művészet más formáinak is, festményeket, rajzokat és grafikákat közölt a folyóiratban. [[1912]]-re az előfizetők száma 304 főre esett vissza. Az utolsó évben a lap példányszáma nem haladta meg az 500 db-ot, és mindössze 36 (sic!) előfizetést tartottak nyilván.<ref>Roberts (2008), 20–21. oldal</ref>
27. sor:
A ''Camera Work'' első, 1903 januári száma 1902 decemberében jelent meg. A lapban Gertrude Käsebier hat fotográfiája ''(Dorothy; The Manger; Blessed Art Thou Among Woman; Portrait (Miss N.); The Red Man; Serbonne)'' kapott helyet, Alfred Stieglitz ''Az ember keze'' (1903) és A. Radclyffe Dugmore ''A Study in Natural History'' (1903) című munkájának társaságában. Továbbá D. W. Tryon és Pierre Puvis de Chavannes egy-egy festménye. Charles H. Caffin és Frances Benjamin Johnston Käsebierről írt kritikája került a lapba, Joseph T. Keiley, Sidney Allan és Otto Walter Beck a fotográfia és a festészet esztétikájáról írtak míg Wild Calby a londoni Salon kiállításáról írt beszámolót. Rövid írások jelentek meg Eva Watson-Schützétől, Edward Steichentől és Dallett Fuguettől.<ref>Roberts (2008), 18; 550. oldal</ref>
A ''Camera Work'' egyik célja az volt, hogy az [[1902]]-ben megalapított fotószecesszió nevű szerveződés fórumaként a fotográfiát mint lehetséges művészeti formát támogassák. A lapot az amerikai [[piktorializmus]] független orgánumának szánta Stieglitz: ''„A Camera Work egyetlen szervezethez vagy csoporthoz sem kötődik, és bár a Photo-Secession képviselője, ez a lap a függetlenségét a legkevésbé sem fogja korlátozni.”'' Ez az elképzelés sajnos nem volt megvalósítható.<ref name="Roberts 2008, 190. oldal">Roberts (2008), 190. oldal</ref> A megjelent munkák jelentős része a mozgalom tagjainak és a hozzájuk kötődő művészek munkái közül került ki, az új tehetségeknek viszonylag kevés teret engedve. Ezen kevesek egyike Edward Steichen volt, akinek összesen 68 munkája lett publikálva a folyóirat oldalain.<ref>Roberts (2008), 22. oldal</ref>
Stieglitz 1905-ben megalapította a ''[[291 (galéria)|Little Gallery]]''-t, erről a lap [[1906]]-ban megjelentetett 14. számban adtak hírt. A ''Little Gallery'' később új helyre költözött az [[Ötödik sugárút (Manhattan)|Ötödik sugárút]]on. Később a galériának helyet adó épület házszáma után ''[[291 (galéria)|291]]'' néven vált ismertté. Az első kiállításon a Photo-Secession tagjainak munkáit mutatták be. A galéria jelentős szerepet töltött be Stieglitz életében és befolyással volt a ''Camera Work''re is, mely a 14. számtól gyakorlatilag összefonódott a ''291''-gyel. Bár Stieglitz alapvető szándéka az volt, hogy a lap és a galéria külön legyen választva, de azt, hogy a kiállításon és a lapban is eltérő munkák jelenjenek meg csak ritkán sikerült megoldani.<ref name="Roberts 2008, 190. oldal"/>
44. sor:
Az előfizetők további csökkenéséhez hozzájárult az [[első világháború]] kitörése is, melynek következtében a fotogravűrök előállítási költségei növekedtek.<ref>Roberts (2008), 210–211. oldal</ref> [[1914]]-től [[1917]]-ig mindössze 6 lapszám jelent meg. A 47. számban kizárólag szövegeket és olvasói leveleket közöltek. Három évvel korábban Stieglitz megkérte barátait, hogy mondják el mit jelent a ''291'' galéria. A beérkezett 68 levelet egytől egyig szerkesztetlenül közölte le a lapban. Az érdeklődés megváltozását jól jelzi, hogy a beérkezett írásokból mindössze négyet írt fotóművész, a többség festőktől, illusztrátoroktól és kritikusoktól érkezett. Ez a lapszám volt az egyetlen, melyben nem szerepelt semmilyen illusztráció. Steichen így írt a lapban: ''„Az elmúlt egy évben, vagy kettőben, úgy tűnik számomra a 291 [Galéria] csak egy helyben topogott. [...] nem is látok más okot [...] ami magyarázná a »Camera Work« ezen számának megjelenését, mint az, hogy a 291 nem találta a helyét.”''<ref>Roberts (2008), 31–32. oldal</ref>
Paul Haviland javaslatára Stieglitz időközben egy másik lap indításába is belefogott: ''[[291 (folyóirat)|291]]'' címmel havonta megjelentett folyóirat az azonos nevű galériáról informálta az érdeklődőket. Az 1915. márciusában elindított rövid életű médium – az utolsó szám 1916. elején jelent meg – rengeteg időt és energiát vett igénybe. Ez idő alatt ismerkedett meg későbbi élettársával, [[Georgia O’Keeffe]]vel.
A ''Camera Work'' következő száma csak 16 hónappal később, 1916 októberében jelent meg. Stieglitz egy fiatal művész – Paul Strand – munkái közül hat fotográfiát mutatott be. Strand a piktorialisták szimbolikus tartalmaival szemben új látásmódot képviselt: a tiszta vonalak és a hétköznapi formák szépségét mutatta be.
| |||