„Bajor Királyság” változatai közötti eltérés

[[I. Lajos bajor király|I. Lajos király]] [[liberalizmus|liberális]] nézetei közismertek voltak, így trónra lépést általános helyeslés fogadta. Lajos támogatta a görög forradalmat, és fiát, [[I. Ottó görög király|Ottót]] ültette [[Görögország]] trónjára, 1832-ben.

 

 

1848-ban [[II. Miksa bajor király|II. Miksa]]került a trónra, amikor egész Németország forradalmi lázban égett. Azt javasolta, hogy hozzák létre a két nagy konzervatív állam ellensúlyozására a kisebb területek ligáját, ezt azonban nem csak Ausztria és Poroszország ellenezte, hanem a frankfurti nemzetgyűlés is, amely egyetlen és egységes német állam megteremtésére törekedett. Bár Poroszország segítette Bajorországot a pfalzi felkelés leverésében, [[1849]]-ben, Miksa nem volt hajlandó szövetségre lépni az északi állammal, sőt azzal, hogy 1849-ben [[Ludwig Karl Heinrich von der Pfordten]]t nevezte ki főminiszterévé, lényegében kinyilvánította, hogy Ausztria oldalán áll. Trónra lépésekor liberális reformokat vezetett be többek között a miniszteri felelősség intézményét. Nem volt igazi politikus alkat; a politikai élet vezetését szívesen hagyta minisztereire. 1859-ben leváltotta Pfordtent és alkotmányos minisztériumot nevezett ki.

{{csonk-szakasz}}

-->

== Fordítás ==

* {{Fordítás|de|Königreich Bayern}}