„Württembergi Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Alkotmány és konszolidáció: Vilmos |
→Alkotmány és konszolidáció: büdzsé |
||
44. sor:
Vilmos király [[amnesztia|amnesztiát]] hirdetett, modern alkotmányt fogadtatott el (1819. szeptember 25.), ennek alapján átfogó közigazgatási reformot hirdetett. Apjának abszolutisztikus diktatúrája helyett azonban nem az ősi württembergi jogot hozta, ahol király és a rendi gyűlés tárgyalt egymással, hanem a [[konstitucionalizmus]] elveire épülő államrendszert vezetett be, ahol az uralkodó az alkotmányban szabályozott jogokkal rendelkező, megválasztott képviselőkkel osztozik a hatalomban. A rendi ellenállás széthullott, helyét a [[liberalizmus|liberális]] polgári ellenzéke foglalta el. Újjászervezték a helyi önkormányzatok rendszertét, szigorú szabályok szerint szervezett hivatali rendszert állítottak fel. A királynak és az államnak felelős hivatalnokok ''(Beamten)'' hivatásrenddé szerveződtek, a kormányzat támogatásával.<ref>Bernd Wunder: ''Privilegierung und Disziplinierung. Die Entstehung des Berufsbeamtentums in Bayern und Württemberg (1780–1825),'' München, Wien, 1978.</ref>
Vilmos trónra lépésekor az államadósság csaknem 25 millió württembergi forintra (guldenre) rúgott,<ref name="statistik">Königlich statistisch-topographisches Bureau (kiadó.): ''Das Königreich Württemberg. Eine Beschreibung von Land, Volk und Staat. IV. kötet: Der Staat.'' Stuttgart, 1884, 170. old.</ref> ami meghaladta az éves állami bevétel négyszeresét.<ref name="statistik"/> Vilmos kiváló pénzügyminiszterei, [[Ferdinand Heinrich August von Weckherlin]], [[Karl von Varnbüler]] és [[Johann Christoph von Herdegen]] szívósan dolgoztak ennek leszorításán. Fő eszköz a mezőgazdaság fejlesztése volt. Vilmos uralkodásának 20. évében már csökkenteni tudta az adókat.
| |||