„Nagy szfinx” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) Visszavontam 77.111.178.69 (vita) szerkesztését (oldid: 18002553) a hossza 72,55 m |
Vépi (vitalap | szerkesztései) legyen mindenütt Nagy Szfinx, mint a cím |
||
20. sor:
|térképfelirat = Nagy Szfinx
}}
A
Az arabok ''Abu'l Hól'' néven ismerik, ami azt jelenti: ''A rettenet atyja.'' Ezt a nevet arab népetimológia hozta létre a kopt ''hol'' vagy ''horun'' szóból, ami viszont az ókori ''Hór-em-akhet'' (görög ''Harmakhisz'' – Hórusz a Horizonton, vagy a Világosság országában) romlott alakja. Ilyen módon a Napistennel azonosított uralkodói képmásról volt szó.
29. sor:
Készíttetője újabban vitatott. Korábban egyértelműen [[Hafré]] személyéhez rendelték, mivel Hafré völgytemploma mellett áll, így a feljáró úttal együtt a [[Hafré-piramis|Hafré-komplexum]] részét képezi. Egyre többen állítják<ref>Például Rainer Stadelman: ''A IV. dinasztia piramisai'', 126-127. oldalán úgy tárgyalja a Szfinx építtetőjét, mintha abszolút egyértelmű és bizonyított lenne Hufu személye. Alberto Siliotti: ''Egyiptomi piramisok'' című könyvének 64. oldala alapján ''egyes kutatók szerint Khefrén idejében faragták, más tudósok Kheopsz uralkodását veszik alapul''.</ref> azonban, hogy a szfinx inkább [[Hufu]]t mintázza, és az ő idejében készült, Hafré csak felhasználta később a saját céljaira. ''Vasil Dobrev'' újabban felvetette, hogy az építtető [[Dzsedefré]] volt, aki apjának, Hufunak állított így emléket.<ref>{{Verner-pyramids|oldal=236}}</ref>
[[Fájl:Giza pyramid complex (map).svg|thumb|right|300px|A [[gízai piramismező]] térképe a '''
[[Fájl:Egypt.Giza.Sphinx.02.jpg|thumb|right|200px|A
4500 évvel ezelőtt, az óegyiptomi IV. dinasztia idején keletkezett, vagy Hufu
Furcsának tűnő arányai vannak: a test elnyújtott. A hosszú test valószínűleg annak a következménye lett, hogy a szobor közepe táján a kőzettestben hatalmas repedés van, emiatt a hátsó lábakat az anatómiailag pontos helyen nem tudták kialakítani (elvált volna a szobortól).
40. sor:
A gízai piramisok építésének korában, az óbirodalmi [[IV. dinasztia]] idején a ''Mokattam''-fennsík még aktívan művelt kőbánya volt. Innen származik a helyben felépített piramisok és masztabák kőanyaga, de feltehetően már a szakkarai és dahsúri piramisok építőanyagának egy része is. Az egyiptológia mai álláspontja szerint a szfinx teste két kőfejtés között megmaradó szálkőzetből készült. A végén emberfejet kapott, ami egy szintén visszamaradt mészkőréteg maradék tömbje. Abban minden mértékadó vélemény megegyezik, hogy az aktuális uralkodó portréja került rá, az azonban vitatott, hogy Hufu, vagy Hafré. A szfinx körül egy trapéz alakú területen elegyengették és vízszintesre faragták a talajszintet. Nyugatról és északról még mindig a felhagyott kőbánya függőleges sziklafalai veszik körbe, délen Hafré feljáró útja, keletre pedig a szfinxtemplom.
Hafré idejében már feltétlenül készen állt,<!--ez a mondatrész csak annyit jelent, hogy Hafrénél semmiképp sem későbbi--><ref>Lehner: ''Piramisok nagykönyve'', 127. old.</ref>
Már 1910-ben [[Uvo Hölscher]]<!-- a dewiki alapján javítva, Verner is így írja a nevet. --> megfigyelte, hogy a szfinx testét alkotó kőzet azonos a völgytemplom kőzetanyagával, 1967–70-ben [[Herbert Ricke]] ugyanezt a megfigyelést tette a szfinxtemplommal kapcsolatban. Ezért feltehető olyan verzió is, hogy a szfinx éppen a templomok építése során használt kőbánya maradékából formálódott ki. 1980-ban [[Thomas Aigner]] [[geológia|geológus]] 173 darab építőkő rétegződésének tanulmányozásával Hölscher és Ricke megfigyelését igazolta.
| |||