„Guanó” változatai közötti eltérés

A '''guanó''' (a [[Spanyol nyelv|spanyol]] ''guano'' {{IPA|[ˈgwano]}} szóból, melynek végső forrása a [[Kecsua nyelv|kecsua]] ''wanu'' ’trágya’) [[műtrágya]]ként alkalmazott, magas [[foszfor]]- és [[nitrogén]]tartalmú [[Madarak|madár]]- vagy [[Denevérek|denevér]]ürülék, a [[foszfátos üledékek]] közé tartozik.[<ref>http://www.asko.uni-miskolc.hu/~askmf/hpage/segedlet/genetika/genmin3.html]</ref> [[József Attila]] versében egy érdekes költői képben is szerepel: „A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon, mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon.”[<ref>http://szepi.hu/irodalom/vers/jozsef/ja_1933.html]</ref>

Napjainkban [[Brazília]] délkeleti részén azzal kísérleteznek, hogy bioenergiát állítsanak elő madarak ürülékéből, amivel a térség iparát kívánják fejleszteni. [<ref>http://rockhalo.hu/123/cikk/202949/].</ref> [[Németország]] Szász-Anhalt tartományában egy biogáz-berendezés olyan energiát állít elő, amely 70%-ban tyúkpiszokból készül.[<ref>http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080102-guano]</ref>

A [[tengeri madarak]], melyek az [[óceán]]ból táplálkoznak, ám visszatérnek a szárazra, nemcsak táplálékot hoznak vissza, hanem szennyezőanyagokat is. Ezen vegyszerek felhalmozódnak szervezetükben, majd guanó formájában kiürülnek. Az úgynevezett biotranszport alábecsült folyamat volt eddig, amire ma már oda kell figyelni. A tengeri madarak nemcsak DDT-t, hanem [[higany]]t is szállítanak a sarkvidékre.[<ref>http://www.karpatinfo.net/tudomany/2009/02/14/perui-tervek-humboldt-pingvinek-megmentesere]</ref>