„Poznańi munkásfelkelés” változatai közötti eltérés

 
== Előzmények ==
[[Fájl:Poznańskie Krzyże RB1.JPG|balra|bélyegkép|A tüntetés emlékműve]]
[[Joszif Visszarionovics Sztálin]] halála utána a keleti blokkban bekövetkezett desztalinizációs folyamat az egész blokkot megrengette.[[Nyikita Szergejevics Hruscsov]] beszédének komoly következményei voltak nem csak a [[Szovjetunió|Szovjetunióban,]] hanem a többi szocialista országban is. A személyi kultusz időszaka alatt Lengyelországban gyakorlatban egy az egyben másolni próbálták a szovjet modellt. Az enyhülés időszaka alatt a [[Lengyel Egyesült Munkáspárt|Lengyel Egyesült Munkáspártban]] hosszas viták zajlottak le.
 
 
9:00 és 11:00 között mintegy 100.000 ember gyűlt össze az [[Adam Mickiewicz]] téren található királyi kastély körül, amely ekkor a Párt és a rendőrség helyi központja volt. A tüntetők alacsonyabb élelmiszerárakat, béremelést és a munkakörülmények javítását követelték.
[[Fájl:Poznan1956001.jpg|balra|bélyegkép|Tankok a városközpontban]]
 
A tömegben a nyugtalanság 10:00 körül egyre nagyobb lett, amihez az is hozzájárult, hogy provokátorok azt a hírt kezdték el terjeszteni, hogy a tárgyalóküldöttséget letartóztatták. A helyi rendőrség nem tudta kézben tartani az eseményeket, különösen amikor a tömeg egy része erőszakosabbá vált, s megrohamozta a helyi börtönt, ahol 10:50 körül több száz foglyot szabadítottak ki, valamit némi lőfegyvert zsákmányoltak, s osztottak ki a tüntetők között.
 
 
[[Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij|Rokosszovszkij]] elküldte helyettesét, [[Stanislav Poplavsky|Stanislav Poplavskyt]], hogy vessen véget a tüntetésnek minél hamarabb, s megakadályozza azt, hogy olyan jellegű események történjenek, mint az 1953-as keletnémet felkelés közben, melyet nem fojtottak el "időben" ezért a felkelés eszkalálódott.
[[Fájl:Poznan1956002.jpg|bélyegkép|Egy sérült mentése]]
 
14:00-kor a helyi repülőtérre orosz tisztek érkeztek, akik átvették a parancsnokságot. 16:00 és másnap reggel 5:00 között bevetésre került a 10. lengyel páncéloshadosztály, 19. lengyel páncéloshadosztály, a 4. lengyel gyalogos hadosztály és az 5. lengyel hadosztály, összességében mintegy 10.000 katona. A csapatoknak azt mondták, hogy német provokátorok ellen kell küzdeni, akik a Poznańi Nemzetközi Vásárral kapcsolatosan jutottak be az országba. A katonák mintegy két órán keresztül vonultak át a városon, erődemonstációt mutatva, s gyakorlatilag körbezárták azt.
 
 
== Következmények ==
[[Fájl:Poznan1956003.jpg|balra|bélyegkép|Az egyik áldozat temetése]]
A tüntetés áldozatainak számával kapcsolatban viták vannak. [[Łukasz Jastrząb]] lengyel történész az áldozatokat 57 főre teszi, valamint 600 sebesültet véleményez. Más vélemények szerint nagyságrendben 100 halálos áldozat volt. A kormánypárti áldozatok számát 8 főre teszik.
[[Fájl:Poznan1956004.jpg|bélyegkép|A "kilencek'. Az egyik per tárgyalása.]]
Augusztus 8-ig 746 személyt vettek őrizetbe. Hamarosan perek indultak, s a perbe fogottakat [[Stanisław Hejmowski]] ügyvéd védte, aki nyíltan arra hivatkozott a per során, hogy a kormány intézkedései vezettek oda, hogy ártatlan civilek haltak meg. A politikai enyhülés hatása volt, hogy a hatóságok nem tettek kísérletet arra, hogy kényszerítse a vádlottakat arra, hogy olyat vallják, hogy nyugati befolyás miatt indították volna a tüntetést, de ez az álláspont a kormány hivatalos álláspontja lett éveken át. A
 
A tüntetések hatására az addigi rezsim elveszítette Moszkva bizalmát, s változásként új vezetőként [[Władysław Gomułka]] került a hatalom élére, s nevéhez kötődik az un. Gomułka-i olvadás. Ennek hatása miatt nem születtek súlyos, különösen halálos ítéletek. Ettől függetlenül évekig nem lehetett a poznańi eseményekről beszélni.
Augusztus 8-ig 746 személyt vettek őrizetbe. Hamarosan perek indultak, s a perbe fogottakat [[Stanisław Hejmowski]] ügyvéd védte, aki nyíltan arra hivatkozott a per során, hogy a kormány intézkedései vezettek oda, hogy ártatlan civilek haltak meg. A politikai enyhülés hatása volt, hogy a hatóságok nem tettek kísérletet arra, hogy kényszerítse a vádlottakat arra, hogy olyat vallják, hogy nyugati befolyás miatt indították volna a tüntetést, de ez az álláspont a kormány hivatalos álláspontja lett éveken át.
 
A tüntetések hatására az addigi rezsim elveszítette Moszkva bizalmát, s változásként új vezetőként [[Władysław Gomułka]] került a hatalom élére, s nevéhez kötődik az un. Gomułka-i olvadás. Ettől függetlenül évekig nem lehetett a poznańi eseményekről beszélni.
 
Ma sok történész úgy gondolja, hogy Poznań 1956 fontos mérföldkő volt a lengyel történelemben, előkészített a kommunizmus bukását. Ezt más történészek amiatt vitatják, hogy a tüntetéseknek nem volt antikommunista jellege. A munkások az [[Internationale|Internationalét]] énekelték, s kenyeret követeltek.
15 597

szerkesztés