„I. Gergely pápa” változatai közötti eltérés

[[Fájl:RomaCastelSantAngelo.jpg|350px|left|A római Angyalvár]]

Visszatérte után Pelágiusz titkárságának befolyásos vezetője lett. Levelet írt a skizmába fordult Isztria [[püspök]]ének, de szavai nem jártak sikerrel, így az észak-itáliai szakadás továbbra is fennmaradt. [[589]]-ben Itáliát páratlan árvíz sújtotta. A kiáradt Tiberis elsodort több házat még az egyházi gabonaraktárt is. A levonuló szörnyű árhullám után [[pestis]] tört ki Rómában. A kereskedelem leállt, az utcákon szinte csak a halotthordók jártak. [[590]] [[február]]jában a járvány elérte a pápai palotát is, és megölte [[II. Pelágiusz pápa|Pelágiusz pápát]]. A gyorsan összegyűlt zsinat előtt nem volt kérdéses, hogy az elhunyt pápa utódjának ''Gergely''t nevezzék ki. Azonban az apát nagyon jól tudta, hogy a megtisztelő hivatal elfogadása egyúttal azt is jelenti, hogy a hőn szeretett kolostori életet fel kell adnia. A pápaválasztás eredményét a császárnak is meg kellett erősítenie, és ''Gergely'' levelet írt [[Mauricius bizánci császár|Mauricius]] császárnak, amelyben kérlelte az uralkodót, hogy utasítsa el kinevezését. Azonban ''Germanus'', Róma prefektusa elolvasta a levelet, és csak a választás eredményét küldte tovább Konstantinápolyba.

 

== A Szentszék élén ==