„Moldva (fejedelemség)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
35. sor:
A [[tatárjárás]] idején a [[Fekete-tenger]] északi vidékén fekvő [[alánok|alán állam]] elpusztult. Lakóinak egy része, a [[jászok]] (saját nevükön ''alánok'') a szintén megsemmisült Kunország keleti részére, a mai Moldva és Havasalföld területére vonultak. Nagy létszámukat mutatja, hogy [[1283]] körül a bizánci császár a birodalma határainak védelmére 10 000 jászt telepített le a [[Bizánci Birodalom]] határvidékére. A mai Moldva egész területét ''Alani'' névvel jelöli [[Angelino Dulcert]] [[1330-as évek]]ben készített térképe. Más 14. századi források a területet mint alán fejedelemségeket írják le. A jászok a kunoktól eltérően tartós településeket hoztak létre és életmódjukban is különböztek tőlük. A délről betelepülő románokkal (vlahokkal) nagyon hosszú ideig éltek együtt ezek a népek. A vlahokkal lassan olvadtak össze török (besenyő, kun, tatár), jász, magyar, szláv és német csoportok, melyekből a moldvai románság született.
Később a magyar királyok a [[tatárok]] ellen a [[Szeret]] folyó partján újabb magyar telepesekből álló határőrvonalat telepítettek: a mai [[Szucsáva|Szucsávától]] Bákóig a [[Szamos]] völgyéből, délre pedig a [[Székelyföld]]ről származókat. A magyarokon kívül a magyar királyok jelentős számú németet is telepítettek Moldvába. A kereskedelmi utak mentén számos
=== A moldvai román fejedelemség létrejötte ===
| |||