„Johannes Gutenberg” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
google |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 95.171.69.224 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére |
||
8. sor:
}}
[[Fájl:
'''Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg,''' ([[Mainz]], [[1398|1400]]. ? – [[1468]]. [[február 3.]]) [[Németek|német]] ötvösmester, feltaláló. A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas ''(winkel)'', a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója.
14. sor:
Apja Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyja Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl. A pénzverési joggal is felruházott mainzi patrícius család a nemesek és [[Középkori polgár|polgárok]] között dúló harc miatt az [[1420-as évek]] elején elhagyta városát és előbb Eltvillebe, majd [[1430]]. táján [[Strasbourg]]ba költözött.
Gutenberg ebben az időben már kísérletezett a könyvnyomtatással. Egy Andreas Dritzehn nevű polgár [[1436]]-ban ugyanis azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy tanítsa meg az aranyművesség és drágakőcsiszolás rejtelmeire, később a tükörkészítésre is. Amikor Dritzehn meghalt, műhelyében prést, és akkoriban szokatlan módon, könyveket is találtak.
[[1444]]-ben elhagyta lakhelyét, mivel a [[Svájc]]ból visszatérő francia [[armagnacok]] egész Elzászt feldúlták, Gutenberg pedig nem érezte magát biztonságban. [[1447]]-ben visszatért Main [[iniciálé]]k és a díszítések egyedi, kézzel történő megfestésére is. Még így is jelentősen, csaknem 50%-kal olcsóbban lehetett adni, mint egy hagyományos módon készült [[kódex]]et, ami vonzóvá tette a leendő vásárlók számára. Egy jómódú ügyvéd, [[Johann Fust]] hajlandónak mutatkozott arra, hogy finanszírozza a könyv elkészítését és cserébe társtulajdont szerzett a vállalkozásban.▼
[[1444]]-ben elhagyta lakhelyét, mivel a [[Svájc]]ból visszatérő francia [[armagnacok]] egész Elzászt feldúlták, Gutenberg pedig nem érezte magát biztonságban. [[1447]]-ben visszatért Mainzba, és pénzt kölcsönzött nyomdájának felállításához. Első munkája egy Weltgericht című vers volt, majd egy vékony latin nyelvkönyvet készített ugyanazzal a kezdetleges betűtípussal.
Az [[1448]]-as évre készített, csillagászati jóslásokat is tartalmazó naptár már új, egyenletesebb, szebb írásképet adó betűkkel készült. Hamarosan egyházi megrendelést is kapott, 3 évi bűnbocsánatot ígérő [[Búcsúcédula|búcsúcédulák]] nyomtatására. Néhány további naptár és röpiratok nyomtatása után Gutenberg nekilátott főművének, a ''42 soros Bibliá''nak az elkészítéséhez.
[[Fájl:Gutenberg Bible.jpg|bélyegkép|250px|Gutenberg Bibliája]]
▲
A munka 5 éven keresztül tartott, ezalatt rengeteg új betűt kellett önteni, papírt és pergament vásárolni. Mivel egyedül ezt nagyon nehéz lett volna végigcsinálnia, Gutenberg felvett maga mellé egy segédet, Peter Schöffert. Az idő előrehaladtával Fust felismerte, hogy a segéd alkalmazásával hosszú távon semmi szüksége nincs a mesterre, ezért beperelte Johannest a kölcsönadott pénz és annak kamatai miatt. A teljes követelés 2026 forintot tett ki, amely akkoriban óriási összeg volt. Gutenberg nyilvánvalóan nem tudta előteremteni, így a [[nyomda]], a betűkészlet és a félig kész Bibliák Fust birtokába kerültek. Saját vállalkozásuk már büszkén hirdette, hogy nyomtatott Bibliát árulnak, ellentétben Gutenberggel, aki nem kívánta felfedni vevői előtt, hogy nem kézzel készített munkát ad el nekik.
| |||