„Szepessy Pál” változatai közötti eltérés

1673-ban kétszer is járt a [[Portatörök porta|Portántörök portán]]; a híres nagyvezír, [[Köprülü Ahmed]] is fogadta, titokban támogatást ígérve a Habsburgok ellen. Szepessy később is részt vett a bujdosók és a törökök közötti kapcsolattartásban (1675-ben is járt a Portán). A bujdosók ügyének előmozdítása érdekében azonban számított az erdélyi fejedelem, [[I. Apafi Mihály]] támogatására is. 1676. október 7-én ezért ő is a bujdosók azon képviselői között volt, akik hűséget fogadtak a fejedelemnek. 1678. március 7-én a bujdosók a [[Nagysomkút|somkút]]i gyűlésükön [[Teleki Mihály]]t választották fővezérüknek, aki mellé tizenkét tagú tanácsot is választottak, továbbá tisztségviselőket; Szepessy Pál is a tanács tagja lett.<ref>Az 1678. március 7-én megválasztott tanács tagjai: Fáy István, Ilosvay Péter, Ispán Ferenc, Keczer Menyhért, Kende Gábor, Sulyok János, Szalay Pál, Szepessy Pál, [[Thököly Imre]], Ubriczy /Ubrizsy?/ Pál, Wesselényi László és [[Wesselényi Pál]] voltak; Szuhay Gáspár „erőtlenségre” hivatkozva a megbízatást elhárította. Tisztségviselők: A tanács titkára Klobusiczky Pál, „pecséttartója” [[Faygel Péter]], strázsamester Farkas Fábián, tábormester Gálfi János. Követeknek választották a Portához [[Radics András]]t, Lengyelországba (és a francia udvarhoz) [[Absolon Dániel]]t, az erdélyi fejedelemhez Hamvay Pétert, a budai pasához Pécsi (Péchy?) Gáspárt, az egrihez Mikolay Boldizsárt és a váradihoz Jankovics (Jankovich?) Györgyöt.</ref> 1679 decemberében, több más, Erdélyben - és nem a törökök uralta, hódoltsági területeken - menedéket talált bujdosóhoz hasonlóan, ismét kötelezte magát arra, hogy az ügyüket Apafi fejedelemre bízza, ezt a szándékát, egyes adatok szerint, még 1682. februárjában - Kende Gáborral együtt - meg is erősítette.