„Szepessy Pál” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1695-ben elhunyt személyek kategória eltávolítva; 1685-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
A bujdosók mozgalmában a kezdetektől fogva aktív szerepet játszott. 1671. júniusában [[idősebb Petrőczy István]]nal együtt az első követségnek a tagja, amit a bujdosók segítségért a [[Oszmán Birodalom|török]] Portához küldtek. 1672-ben idősebb Petrőczy Istvánnal, Szuhay Mátyással (? - 1677, a [[labancok]] megölték) és Kende Gáborral (? - 1693) együtt a bujdosók eleinte sikeres, végül azonban vereséggel végződőtt támadásának egyik vezére. ([[Thököly Imre]], a legendás "kuruckirály" 1678. évi támadásáig ez volt a bujdosók legjelentősebb fegyverténye a császáriak ellen.)
 
1673-ban kétszer is járt a [[Portatörök porta|Portántörök portán]]; a híres nagyvezír, [[Köprülü Ahmed]] is fogadta, titokban támogatást ígérve a Habsburgok ellen. Szepessy később is részt vett a bujdosók és a törökök közötti kapcsolattartásban (1675-ben is járt a Portán). A bujdosók ügyének előmozdítása érdekében azonban számított az erdélyi fejedelem, [[I. Apafi Mihály]] támogatására is. 1676. október 7-én ezért ő is a bujdosók azon képviselői között volt, akik hűséget fogadtak a fejedelemnek. 1678. március 7-én a bujdosók a [[Nagysomkút|somkút]]i gyűlésükön [[Teleki Mihály]]t választották fővezérüknek, aki mellé tizenkét tagú tanácsot is választottak, továbbá tisztségviselőket; Szepessy Pál is a tanács tagja lett.<ref>Az 1678. március 7-én megválasztott tanács tagjai: Fáy István, Ilosvay Péter, Ispán Ferenc, Keczer Menyhért, Kende Gábor, Sulyok János, Szalay Pál, Szepessy Pál, [[Thököly Imre]], Ubriczy /Ubrizsy?/ Pál, Wesselényi László és [[Wesselényi Pál]] voltak; Szuhay Gáspár „erőtlenségre” hivatkozva a megbízatást elhárította. Tisztségviselők: A tanács titkára Klobusiczky Pál, „pecséttartója” [[Faygel Péter]], strázsamester Farkas Fábián, tábormester Gálfi János. Követeknek választották a Portához [[Radics András]]t, Lengyelországba (és a francia udvarhoz) [[Absolon Dániel]]t, az erdélyi fejedelemhez Hamvay Pétert, a budai pasához Pécsi (Péchy?) Gáspárt, az egrihez Mikolay Boldizsárt és a váradihoz Jankovics (Jankovich?) Györgyöt.</ref> 1679 decemberében, több más, Erdélyben - és nem a törökök uralta, hódoltsági területeken - menedéket talált bujdosóhoz hasonlóan, ismét kötelezte magát arra, hogy az ügyüket Apafi fejedelemre bízza, ezt a szándékát, egyes adatok szerint, még 1682. februárjában - Kende Gáborral együtt - meg is erősítette.
 
Azonban ebben az évben (1682) gyökeres változások következtek be. A bujdosók már 1680. január 8-án Thökölyt választották fővezérükké, Thököly és Apafi fokozatosan eltávolodtak egymástól. A törökök támogatását élvező Thököly 1682-ben sikeresen harcolt a császáriak ellen a [[Felvidék]]en, török segítséggel bevette az egyik legerősebb felvidéki várat, [[Fülek]]et (1682. szeptember 10.). A törökök királyi címmel ruházták fel Thökölyt, ő azonban csak [[Felső-Magyarország]] fejedelmének tartotta magát. Fülek ostromában - a törökök nyomására - Apafi is részt vett. 1682. szeptember 16-án, a még az erdélyi fejedelem pártján maradt bujdosók közül többen átmentek Thököly táborába, így Szepessy Pál is. A források többsége szerint Szepessy ekkor került Thököly közvetlen környezetébe.