„Végítélet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
A Biblia kijelenti hogy az örök élet és boldogság az Isten parancsai iránti engedelmesség függvénye.
[[JHVH|Jahvé]]nak, mint igaz Bírónak a megjelenítésével már az [[Ószövetség]]ben találkozunk <ref>Ám 2,16 ; 3,14; 5, 18</ref> <ref>Sof 1, 8 ; Sof 1,14-15</ref> majd az [[Újszövetség]] is átveszi a gondolatot, amikor Jézus 2. eljövetelével hozza azt kapcsolatba.
 
Isten igazságos bíróként megjutalmazza mindazt, ami jó, és megbünteti mindazt, ami rossz. Az ítéletre gyakran már a földi életben sor kerül, a tapasztalat azonban
arra tanít, az erényes embernek sokszor boldogtalan élete van, míg Isten a bűnös ember megérdemelt büntetését késlelteti - nyilvánvalóan azért, mert Isten
útja nem azonos az emberekével; Isten nem rövid időszakokban számol, mint az emberek. Az összes cselekedet végső megítélése nem ebben a világban, hanem a
túlvilágon következik majd be. <ref>Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 315. old., 1977</ref>
 
Az ókori izraeliták tudták, hogy Isten számadásra vonja őket egyénenként a tetteikért <ref>Pr. 11:9; 12:14</ref> majd az [[apostolok]] is írnak arról, hogy a jövőben lesz egy konkrét időszak, egy bizonyos „''nap''”, amikor minden ember, az élők és a holtak is egyenként meg lesznek ítélve. <ref>2Ti 4:1, 2</ref> A végítélet - amikor [[Isten]] számadásra von minden embert - az Újszövetség alapján [[Jézus második eljövetele]] és a halottak [[feltámadás]]a után történik meg, amikor az egész emberiség, minden egyén meg lesz ítélve az ő cselekedete szerint.
42 ⟶ 47 sor:
 
A Szentírás az emberek két osztályát állítja egymással szembe. Az egyik oldalon Isten gyermekei: akik az Ő parancsolatait megtartják, a másik oldalon a világ fiai: akik Isten parancsolatait semmibe veszik. A jelenések könyve ''az élet könyvével'' szimbolizálja, hogy kik kapnak örök életet Istentől. Az összes hívők reménysége az örök élet, az ''[[új föld]]'', amelyet Isten kínál a parancsait megtartóknak.<ref>Máté 19, 17-21</ref> A "''paradicsom''" vagy "''mennyország''" örökségül adatik azoknak, akik a világot annak kívánságaival és kísértéseivel együtt legyőzték és Isten parancsolatai iránt engedelmesek voltak. Ezen új földön ’’''halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom''’’<ref>Jel. 21, 4</ref> Itt az üdvözültek egy örökké tartó boldog honban fognak élni.
 
Az embereknek nem lesz több lehetőségük, hogy a túlvilágon még további érdemeket szerezzenek, és ilyen módon megváltoztassák az ítéletet, mivel az uralkodó
keresztény felfogás szerint kizárólag a föld a munkálkodás és a próbatétel színtere. Később megszűnik minden változás, minden átalakulás, és nem lesz többé idő
sem. <ref>Jel. 10, 6</ref>
 
''Mondjátok az igazaknak, hogy jó dolguk lesz, mert tetteiknek gyümölcsét élvezhetik. Jaj a gonosznak! Rossz dolga lesz, mert cselekedetei szerint fizetek neki.''<ref>Ésaiás 3, 11-12.</ref>