„Gergely-naptár” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Előzmények==
A julián naptárt [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] [[Róma alapítása]] után 709-ben ([[i. e. 45|Kr. e. 45]]-ben) vezetette be. Ebben egy év 365 napból állt, és minden negyedik évben egy szökőnapot[[szökőnap]]ot iktattak be. Az így átlagosan kialakuló 365,25 napból álló év azonban hosszabb, mint a 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodpercből álló szoláris év, ami 365,242199 napnak felel meg. Az eltérés ezer év alatt nagyjából nyolc nap, ami a középkorban egyre nagyobb nehézségeket okozott a mezőgazdasági munkák ütemezése során, és a húsvét időpontjának kiszámításában, ezért a naptárreformot a [[13. század|XIII]]-[[15. század|XV.]] században egyre többen sürgették. A [[14. század|XIV. századtól]] kezdve több tervezet is született, amit azonban a bírálók sorra el is vetettek. Végül a [[XIII. Gergely pápa]] által 1576-ban felállított nemzetközi bizottság eljárása lett eredményes. Az új rendszert [[1577]]-ben [[Aloysius Lilius]] olasz orvos, csillagász dolgozta ki, a bizottság felülvizsgálta, jóváhagyta, majd a tervezetet a [[pápa (egyházfő)|pápa]] megküldte valamennyi európai uralkodónak és egyháznak véleményezés végett. A beérkezett javaslatok alapján [[Christophorus Clavius]] német származású jezsuita matematikus, csillagász öntötte végleges formába. Végrehajtását a pápa [[1582]]. [[február 24.|február 24]]-én az [[Pápai bullák listája| ''Inter gravissimas'']] bullával rendelte el.<ref>http://www.jezsuita.hu/2012-03-01/400-esztendeje-hunyt-el-p-christophorus-clavius-sj</ref>
 
==Bevezetése==
XIII. Gergely pápa rendelete szerint az új naptár [[1582]]. [[október 4.|október 4-én]] csütörtökön[[csütörtök]]ön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap [[október 15.]] [[péntek]] lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak, a [[hét (naptár)|hetek]] [[nap (időegység)|napjainak]] rendje nem változott.
Az új naptár bevezetését azonban a legtöbb országban nem azonnal és nem minden probléma nélkül fogadták el, elterjedése több évszázados folyamat volt.<ref>http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1582_februar_24_a_gergely_naptar_bevezetese/</ref>
 
[[Európa|Európát]] az [[oszmán birodalom]] terjeszkedése fenyegette, a kontinensen vallásháború dúlt, az új naptár elfogadása illetve elutasítása elsősorban ideológiai kérdés volt.
A [[római katolikus egyház|katolikus]] Spanyolországban[[Spanyolország]]ban, Portugáliában[[Portugália|Portugáliá]]ban és Lengyelországban[[Lengyelország]]ban azonnal bevezették, ott ebben az évben az október 4-ét 15-e követte. Franciaországban[[Franciaország]]ban az év [[december 20.|december 20]]-án vezették be, majd az [[1792]]-ben a [[Francia forradalom|forradalom]] idején bevezetett [[Francia forradalmi naptár|forradalmi naptár]] helyett [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] [[1806]]-ban ismét életbe léptette.
A magyarországi[[magyarország]]i ellenkezést – bár a klérus [[1583]]-as rendelete nyomán itt-ott valóban használták – az váltotta ki, hogy az országgyűlési határozat nélküli bevezetést sokan jogtalannak vélték. Az ellenállás mögött jórészt a protestánsok vallási indítékai álltak.
A [[Német-Római Birodalom]] katolikus tartományaiban 1583-[[1585]] között, a [[evangélikus kereszténység|lutheránus]] Poroszországban[[Poroszország]]ban csak [[1610]]-ben vezették be. Nagy[[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és tengerentúli gyarmatai csak [[1752]]-ben fogadták el.
A [[18. század|XVIII. század]] végére a Gergely-naptár a nyugati keresztény államok többségében elfogadottá vált. A következő évszázadban egyre több nemzet kezdte használni, az utolsók között Oroszországban[[Oroszország]]ban [[1918]]-ban került sor a bevezetésre.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/G/Gergely-napt%C3%A1r.html</ref>
 
==A Gergely-naptárra való áttérés ideje néhány országban==
Névtelen felhasználó