„Julián naptár” változatai közötti eltérés

Magyarországon az évek számozása a [[12. század]]tól történik a mostani polgári évek szerint. Előtte még a magyarok használták a saját időszámításukat és a bizánci időszámítást is. Így az [[1100]] előtti adatokat nagyon óvatosan kell kezelnünk. Ami előtte volt, az mind csupán átszámítással történt, és jelentős hibák is vannak az évszámlálás adataiban. Sőt némely krónika egyszerűen átvette a [[szeleukida éra]] dátumát.

Egyrészt úgy döntött, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontját – mely a julián naptár szerint számítva akkoriban [[március 10.|március 10-én]] következett be – vissza kell helyezni [[március 21.|március 21-re]], ahogyan az a [[Első nikaiai zsinat|niceai zsinat]] idejében volt. Ezért úgy rendelkezett, hogy [[1582]]. [[október 4.]] után azonnal [[október 15.]] következzék, ami azonban nem változtatja meg a [[A hét napjai|hetek napjainak]] rendjét (tehát 4-e [[csütörtök]], 15-e [[péntek]] volt). Az első hónap a [[Január]] lett.

A másik intézkedéssel csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a kerek százas évek közül csak [[400 (szám)|400-zal]] maradék nélkül oszthatóakat hagyta meg, mint [[szökőév]]et (ezért [[1700]], [[1800]], [[1900]] közönséges [azaz 365 napos] év volt, de [[2000]] már – 366 napos – szökőév). Ez a módosítás igazából azt eredményezi, hogy a négyévente a szökőnapokhoz toldott 44 perc 56 másodperces kiegészítések egy évszázad alatt 96 másodperc – azaz 1 perc 36 másodperc – híján 18 órát tesznek ki. Az évszázad végén az utolsó négy évben keletkező nagyjából 23 és 1/4 órát nem tesszük össze szökőnappá, hanem ellentételezésként részben betudjuk az évszázad során összegyűlt 18 órát, míg 5 és 1/4 órát „átviszünk” a következő évszázadra. 400 év alatt ezekből nagyjából 21 óra többlet áll össze, amit a 400-zal osztható kerek százas évek [[február 29.|február 29-éjeként]] „elhasználunk”.

Ez a rendszer tehát egyszerre igen pontos és a mindennapi gyakorlatban is kitűnően alkalmazható, de mégis hozzá kell majd „nyúlni”. A 400 évenként pluszban számított majdnem 3 órák ugyanis 8 ilyen ciklus alatt felduzzadnak egy szinte egész napra, azaz nagyjából 8 × 400 = 3200 évenként egy szökőnapot ki kell hagyni. Mivel ez a számítási rendszer 1582-ben indult el, erre a szökőnap nélküli szökőévre elsőként valamikor 4800 táján kerülhet sor (például 4784 vagy 4800 [ami a Gergely-naptár szerint is szökőév lenne] közönséges év lesz). Ebbe az egyszerű [[matematika|matematikán]] kívül azt a két tényt is figyelembe kell venni, hogy [[Föld]] [[Nap]] körüli keringési sebessége nem teljesen állandó, és alig észrevehető mértékben ugyan, de csökken, így hosszú évezredek, tízezerévek, évmilliók múlva a naptári éveknek is hosszabbaknak kell lenniük.

A Gergely-naptár szinte országonként más és más időpontban került bevezetésre. Egyik utolsó államként a [[Szovjetunió]] alkalmazta, ennek következménye, hogy az [[1917-es októberi orosz forradalom]] évfordulója [[november 7.|november 7]]-ére esett, mivel [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] 1918. január 25-én írta alá azt a rendeletet, amely szerint 1918. január 31-e után február 14-e következzen és a továbbiakban az akkori Szovjetunióban vezessék be a Gergely-naptárt.