„Domica” változatai közötti eltérés

7 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
OH 229. o. földalatti vs. föld alatti
aNincs szerkesztési összefoglaló
(OH 229. o. földalatti vs. föld alatti)
A [[Rozsnyói járás]] déli részén fekszik, [[Kecső]] település határában. A Magyarországon található [[Baradla–Domica-barlangrendszer|Baradla-barlang]]gal együtt 25 km hosszú, összefüggő barlangrendszert alkot. Maga a Domica 5140 m hosszú, melyből 1932 óta 1775 m látogatható a nagyközönség számára. [[Ján Majko]] tárta fel 1926-ban.
 
A cseppkőalakzatok kivételes sokfélesége és gazdagsága sorolja a Domica-barlangot a legszebbek közé. A látogatóknak felejthetetlen élményt nyújt a [[Styx]] nevű földalattiföld alatti folyón hajókázni. A Domica a folyóvíz eredetű barlangok közé tartozik, fejlődése pedig előrehaladottnak mondható. A hőmérséklet 10 °C és 12,3 °C között mozog a barlangban, a páratartalom pedig 95 – 97%.
 
== Keletkezés és struktúra ==
A barlangot a [[Középső triász|közép-triász]]ban keletkezett világosszürke [[wettersteini mészkő]] alkotja. A domicai patak és a [[Styx-patak|Styx]] földalattiföld alatti folyó korrodáló-erodáló tevékenysége folytán alakult barlang, melynek bizonyítékai az ovális formájú folyosók és a barlangon kívüli eredetű folyami kavics nagy mennyisége. A Domicában három fejlődési szint figyelhető meg, melyeket egymástól 8–12 m relatív magasságkülönbség választ el. Mindegyikben eróziós és akkumulációs korszakok váltakoznak, amiről a mennyezeti mélyedések tanúskodnak. A mára kiszáradt mélyedések a légrégebbi fejlődési fázist mutatják, míg azokon a területeken, ahol a Styx és a Domica patak folyik, a középső fejlődési időszak látszik. Ez alatt található a legfiatalabb korú terület, amit folyami kavics és agyag borít. A Domica felszíni részei valószínűleg a pliocén-korabeli kavicsos-agyagos talajra rétegződve, a [[Pannon-tenger|felső-pannon]] időszakban keletkeztek a tengerszint alatt, amikor a mostani hidrografikus hálózat is létrejött.
 
339 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban húzódik egy mesterségesen kialakított vájat a Domica patak medre mellett az azonos nevű hegy alatt, amiről magát a barlangot is elnevezték. A száraz területeken megnézhetjük a Bejárati folyosó, az Őserdő, a Hangversenyterem, a Pálmaliget, a Pagoda, a Száraz folyosó és a Teraszok terme nevű képződményeket. Mindegyiküket számos elhalt cseppkőalakzat díszíti. Némely cseppkő rózsaszínű árnyalatú, ami a vörös talajnak (terra rosa) köszönhető. Az alsóbb szinteken van a Felfedezőút, amin a Domica patak folyik át, és a földalattiföld alatti Styx medre található – a Szűzi folyosó, az Anyák dómja, az Első és Második hajózás. Az Első hajózás része a Gótikus templom, amelyben egy 100  m mély tó áll. A Gótikus templom végében van a Kincstár, ahol olyan cseppkőalakzatokat csodálhatunk meg, mint a Szomorúfűzek és a Diadaloszlop. A Második hajózás területét templomok és termek alkotják, melyekbe 480 m hosszan folyik a Styx. A cseppkőalakzatok közül az Ormány nevű függő képződmény és a Virágoskert tányér-sztalagmitok alkotta Kőrózsája érdekesek. A barlangot az alakzatok gazdagsága teszi kiemelkedően fontossá. Ezek közül a Domicára legjellemzőbbek a [[borsókő|borsókövek]], a hagyma alakú [[sztalaktit]]ok, a tavacska vízeséssel (Római fürdők, [[Plitvicei-tavak]]).
 
== A barlang problémái ==
[[Fájl:Domica - areal.jpg|right|thumb|250px|A bejárat.]]
Az [[1950-es évek]] elejétől [[1984]]-ig a Domica minden évben elszenvedett egy árvizet, amelyek veszélyeztetni kezdték a barlangot, miután felszántották a környező gazdaságok szántóföldjeit. A kiadós viharok után a bőséges esővíz közvetlenül a barlang előtt folyt el. Nagy árvizek értek el Domicát három évben is: [[1954]]-ben, [[1956]]-ban és [[1964]]-ben. A legnagyobb katasztrófa [[1977]] áprilisában történt. Akkor bőséges csapadékot hozó erős vihar pusztított. A barlang előtti terület hamar tóvá változott, miközben a vihar nem csendesedett. A barlangba folyó víz nyomása végül ledöntötte a bejáratra erősített nehéz vaskaput, és hatalmas vízmennyiség ömlött a barlangba. A bejárati folyosót, a Fekete termet, a Régészek folyosóját, a 11 láng termét, a Római fürdőt, az Anyák dómját, az Első Hajózást, a bal szárnyban az Őserdőt egészen a Japán teaházig mindenütt elborította az ár, melynek romboló ereje mindenütt nyomokat hagyott. A közvetlenül a bejárati kapu mögött lévő betonba mintegy 4 méter hosszú gödröt vájt a víz. Nyomtalanul eltüntette azt a sóderhalmot, amit az ösvények felújításához készítettek elő a Kereszteződésnél. A régészeti lelőhelyeken is elmosta a [[neolitikum|neolitkori]] emberre utaló már előkerült bizonyítékokat, mindenhol folyami iszapot hagyva maga mögött. Még az elektromos világítás vezetékeit is tönkretette. Olyan hatalmas károk keletkeztek, hogy felmerült a Domica végleges bezárása. Végül az akkori Kulturális Minisztérium a barlang teljes felújítása mellett döntött, és felépíttették a bejáratot, ami a Domica biztonságát hivatott szolgálni. [[1984]]. [[október 4.|október 4]]-én adták át hivatalosan a területet, ami ma már nemcsak a barlang védelmét biztosítja, hanem a régészeti leletekből összeállított kiállításnak is otthont ad.
 
Névtelen felhasználó