„Domica” változatai közötti eltérés
OH 229. o. földalatti vs. föld alatti
aNincs szerkesztési összefoglaló |
(OH 229. o. földalatti vs. föld alatti) |
||
A [[Rozsnyói járás]] déli részén fekszik, [[Kecső]] település határában. A Magyarországon található [[Baradla–Domica-barlangrendszer|Baradla-barlang]]gal együtt 25 km hosszú, összefüggő barlangrendszert alkot. Maga a Domica 5140 m hosszú, melyből 1932 óta 1775 m látogatható a nagyközönség számára. [[Ján Majko]] tárta fel 1926-ban.
A cseppkőalakzatok kivételes sokfélesége és gazdagsága sorolja a Domica-barlangot a legszebbek közé. A látogatóknak felejthetetlen élményt nyújt a [[Styx]] nevű
== Keletkezés és struktúra ==
A barlangot a [[Középső triász|közép-triász]]ban keletkezett világosszürke [[wettersteini mészkő]] alkotja. A domicai patak és a [[Styx-patak|Styx]]
339 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban húzódik egy mesterségesen kialakított vájat a Domica patak medre mellett az azonos nevű hegy alatt, amiről magát a barlangot is elnevezték. A száraz területeken megnézhetjük a Bejárati folyosó, az Őserdő, a Hangversenyterem, a Pálmaliget, a Pagoda, a Száraz folyosó és a Teraszok terme nevű képződményeket. Mindegyiküket számos elhalt cseppkőalakzat díszíti. Némely cseppkő rózsaszínű árnyalatú, ami a vörös talajnak (terra rosa) köszönhető. Az alsóbb szinteken van a Felfedezőút, amin a Domica patak folyik át, és a
== A barlang problémái ==
[[Fájl:Domica - areal.jpg|right|thumb|250px|A bejárat
Az [[1950-es évek]] elejétől [[1984]]-ig a Domica minden évben elszenvedett egy árvizet, amelyek veszélyeztetni kezdték a barlangot, miután felszántották a környező gazdaságok szántóföldjeit. A kiadós viharok után a bőséges esővíz közvetlenül a barlang előtt folyt el. Nagy árvizek értek el Domicát három évben is: [[1954]]-ben, [[1956]]-ban és [[1964]]-ben. A legnagyobb katasztrófa [[1977]] áprilisában történt. Akkor bőséges csapadékot hozó erős vihar pusztított. A barlang előtti terület hamar tóvá változott, miközben a vihar nem csendesedett. A barlangba folyó víz nyomása végül ledöntötte a bejáratra erősített nehéz vaskaput, és hatalmas vízmennyiség ömlött a barlangba. A bejárati folyosót, a Fekete termet, a Régészek folyosóját, a 11 láng termét, a Római fürdőt, az Anyák dómját, az Első Hajózást, a bal szárnyban az Őserdőt egészen a Japán teaházig mindenütt elborította az ár, melynek romboló ereje mindenütt nyomokat hagyott. A közvetlenül a bejárati kapu mögött lévő betonba mintegy 4 méter hosszú gödröt vájt a víz. Nyomtalanul eltüntette azt a sóderhalmot, amit az ösvények felújításához készítettek elő a Kereszteződésnél. A régészeti lelőhelyeken is elmosta a [[neolitikum|neolitkori]] emberre utaló már előkerült bizonyítékokat, mindenhol folyami iszapot hagyva maga mögött. Még az elektromos világítás vezetékeit is tönkretette. Olyan hatalmas károk keletkeztek, hogy felmerült a Domica végleges bezárása. Végül az akkori Kulturális Minisztérium a barlang teljes felújítása mellett döntött, és felépíttették a bejáratot, ami a Domica biztonságát hivatott szolgálni. [[1984]]. [[október 4.|október 4]]-én adták át hivatalosan a területet, ami ma már nemcsak a barlang védelmét biztosítja, hanem a régészeti leletekből összeállított kiállításnak is otthont ad.
|