„Szarvasgomba” változatai közötti eltérés

OH 229. o. földalatti vs. föld alatti
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.1.111.102 (vita) szerkesztéséről Dencey szerkesztésére)
(OH 229. o. földalatti vs. föld alatti)
| image_caption = A legértékesebb szarvasgomba a ''Truffe noire du Périgord'', azaz [[Francia szarvasgomba]] (''Tuber melanosporum'')
| image2 = Pilze1909.jpg
| image2_caption = A gombák világában az aszkuszos földalattiföld alatti gombákat nevezzük szarvasgombáknak, amelyek közül csak néhánynak van komoly piaci értéke
| regnum = [[Gombák]] ''(Fungi)''
| phylum = [[Tömlősgombák]] ''(Ascomycota)''
}}
 
A '''szarvasgombák''' a gazdanövénnyel kölcsönhatásban élő [[Populációk kölcsönhatásai|szimbionta]] [[gombák]]. Maga a szarvasgomba név, sokféle földalattiföld alatti gomba gyűjtőneve,<ref name="Bratek Zoltán">{{cite video|url=https://www.youtube.com/watch?v=fI2juCZhzbc|title=A szarvasgomba - Hasznos információk és érdekességek, Dr. Bratek Zoltán, a Magyar Szarvasgombász Szövetség vezetőjének előadásában|publisher=torzsasztal.com|accessdate=2015-03-14|date=2010-05-06}}</ref> mely felhasználását tekintve [[fűszer]] jellegű értékes [[gasztronómia]]i különlegesség. Több, ma már régiesnek tűnő [[köznyelv]]i elnevezése is ismert, ilyenek például a '''trifla''',<ref>{{cite web |author=Merényi Zsolt|url=http://www.gkrte.hu/public/print_magazin2.php?id=837&kat_id=3|title=Régen volt dicsőségünk a szarvasgomba: múltja, jelene és jövője |publisher=gkrte.hu|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-21}}</ref> a '''gímgomba''', a '''kutyaorr gomba''', a '''trufola''', a '''drága pöfeteg''', a '''disznógomba''', a '''malacgomba''', a '''porgomba'''<ref>{{cite web |author=Bagladi Orsolya|url=http://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2011/Bagladi_Orsolya_dissertation.pdf|title=Magyar gombanevek nyelvészeti elemzése PhD|publisher=konyvtar.uni-pannon.hu|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-14}}</ref> és a '''földi kenyér'''.<ref>{{cite web |author=Wekerle Szabolcs|url=http://mno.hu/migr_1834/foldi-kenyer-881747|title=Földi kenyér A szarvasgomba-vadászat misztikuma|publisher=[[Magyar Nemzet]] Online|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-14}}</ref>
 
A szarvasgomba fajok obligát [[Mikorrhiza|mikorrhizás]] (gombagyökeres)<ref>{{cite web |author=Dr. Parádi István|url=http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/novenyianyagcsere/ch12s02.html |title=Gomba-gyökér szimbiózis: a mikorrhiza |publisher=elte.prompt.hu|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-14}}</ref> gombafajok. Ez az élőlény egy föld alatti, hipogeikus (talajban fejlődő) [[Gombák|gomba]], amely az erdei [[Fa (botanika)|fák]] [[Gyökér|gyökereivel]] él [[Populációk kölcsönhatásai|szimbiózis]]ban, velük [[Mikorrhiza|mikorrhizát]], gyökérkapcsolatot képezve. Az ektomikorrhizás<ref>{{cite web |author=Endresz Gábor|url=http://ramet.elte.hu/~ramet/staff/Si/TOK_eloadasok_2011-2012/Endresz%20Gabor%20Ea.pdf|title=Együttélés a felszín alatt: a mikorrhiza|publisher=ramet.elte.hu|language=magyar |date= |accessdate=2015-03-14}}</ref> gyökerek gazdag hálózatával gondoskodik arról, hogy a gazdanövény a gyökerek kolonizálásának hatására optimálisan jusson a tápanyagokhoz. A szarvasgombák hifái nem hatolnak be a növény gyökerének sejtfalába, hanem sűrű gombafonalakból álló köpenyt formálnak a gyökér körül, illetve a kéregsejtek közötti járatokban [[Hartig-féle hálózat]]ot {{Linkiw|Hartig-féle hálózat|Hartig net|en}} alkotnak, ahol megtörténik a tápanyagcsere.
 
== Magyarországi kultúrája ==
 
A szarvasgombák Magyarországon is igen elterjedtek, leggyakoribb gazdasági jelentőséggel is bíró szarvasgomba a [[nyári szarvasgomba]] (''Tuber aestivum''), sőt egyedül hazánkban található meg az egyetlen édes ízű szarvasgomba, a [[homoki szarvasgomba]] (''Mattirolomyces terfezioides'', korábban: ''Terfezia terfezioides'') {{Linkiw|Terfeziaceae|Terfeziaceae|en}}.<ref>{{cite web |author= Dr. Kovács Gábor, Dr. Jakucs Erzsébet|url=http://real.mtak.hu/1780/1/48333_ZJ1.pdf|title= Mikorrhiza vizsgálatok alföldi területeken|publisher= real.mtak.hu|language=magyar|date=2007-09-30|accessdate=2015-03-14}}</ref>
A [[hungarikum]]nak tartott édeskés homoki szarvasgomba, bár újabban szintén a ''[[csészegombák]]'' rendjéhez tartozik,<ref>[http://www.mycobank.org/MB/255072 Mattirolomyces terfezioides]</ref> ma még nem tartozik a legrangosabb szarvasgomba nemzetségek sorába, azonban az [[Alföld]] akácosaiban jól terem, és mert ez az egyetlen édes ízű szarvasgomba, ezért versenytársa sincs a piacon. A szarvasgombák gyűjtésének és fogyasztásának évszázadokra visszanyúló tradíciói vannak. Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején virágzott a szarvasgomba-kereskedelem és gasztronómiai kultúra, régiesebb nevén a „trifla” élvezete. [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József osztrák császár és magyar király]] kedvenc levese a szarvasgombás [[Csicsóka (növényfaj)|csicsóka]]leves volt, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynő]] konyhája fűszerként csirkeételekhez használta.
A magyar [[mikológia]] egyik jelentős alakja, [[Hollós László]] gombakutató már az [[1911]]-ben megjelent ''Magyarország földalattiföld alatti gombái, szarvasgombaféléi: Fungi Hypogaei Hungariae'' című könyvében a hazai termesztés beindítását szorgalmazta. Sajnálatos módon munkássága és a komoly hazai szarvasgombász hagyományok is a feledés homályába merültek a két világháború között és az azt követő időszakban.
Újabban azonban Magyarországon is elkezdődött az extenzív termelési technológiával támogatott mesterségesen termesztett szarvasgomba ültetvények létrehozása. A tölgy-makkot szarvasgomba spórákat tartalmazó oldattal kezelik, majd az így kikelt facsemetéket kiültetik a gondosan kiválasztott talajviszonyok közé. A szarvasgomba kultúra terjedése és a gomba aranyhoz mérhető ára és értéke miatt az etikátlan és szakszerűtlen, kapával történő túlgombászás miatt, néhány erdőnkben kritikussá vált a helyzet, országos szinten azonban nincsenek veszélyben a hazai szarvasgomba termőfoltok.<ref>{{cite web |author=Aschenbrenner Sándor|url=http://www.vallalkozoinegyed.hu/20080922/jo_befektetes_a_telepitett_szarvasgomba|title=Aranybánya az erdőben - telepített szarvasgomba|publisher= vallalkozoinegyed.hu|language=magyar|date=2008-09-22|accessdate=2015-03-14}}</ref> 2014-ben volt olyan hevesi ültetvény, ahol egy hektáron 200 kilogrammnyi gomba nőtt. A legnagyobb termés csaknem 1,4 kilogrammos volt.<ref>{{cite web |author=Inforádió|url=http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/a_szarvasgomba-vadaszok_orultek_a_boraszok_nem.594985.html|title=Aranybánya az erdőben - telepített szarvasgomba|publisher= napi.hu|language=magyar|date=2015-03-17|accessdate=2015-03-20}}</ref>
 
 
== Története ==
 
{{csonk-szakasz}}
A [[sumerek]] [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] már felhasználták az ételeikhez. Az [[ókor]]i tudósok, filozófusok sokat vitáztak a szarvasgomba természetéről, alakjáról, mibenlétéről. [[Theophrasztosz]] görög filozófus, a „botanika atyja” szerint a szarvasgomba az őszi esők és villámlások együtthatására jön létre. Az ókori [[Római Birodalom]]ba [[Fönícia|Föníciából]] kellett szállítani az édes ízű ''Terfezia'' nemzetségbe tartozó sivatagi szarvasgombát, ahol a lucullusi lakomákon a legkülönlegesebb csemegének és afrodiziákumnak számított a föníciai fehér, édes szarvasgomba. De került a rómaiak konyhájára Afrika északi részéről is sivatagi szarvasgomba. Az észak-afrikai pusztai szarvasgombák elsősorban lágyszárú növényekkel állnak mikorrhiza-kapcsolatban.
{{idézet2|''A szarvasgomba mint erdei mellékhasználat. A niederlandi erdőgondnokság (Hannoverben) egyik jelentékeny jövedelmi forrását képezi a szarvasgomba használata. Ez az erdőgondnokság, a melynek területe 5800 ha, s részben állami, részben pedig társulati erdőket foglal magában, leg­nagyobb részt jura és triász mész eredetű talajjal bir, s a szarvas gomba itt csaknem kizárólag ezen a talajon fordul elő. A fajt illetőleg általánosan elterjedt a Tuber excava-tum, bár az Elaphomycetes granulatus is előfordul, mely azonban nem ehető. A szarvasgomba itt főleg a délibb, mele­gebb hegyoldalokon a bükk, itt-ott, gyertyánnal elegyített szálerdőkben tenyészik legjobban. Az aratás, vagy mint itt nevezik - „szarvasgomba vadászat” - szeptember és ok­tóber hónapokban tartatik meg. Az évi termés bérlet utján lesz értékesítve, s az érette befolyó bérösszeg 670 forintot tesz ki. Mellesleg felemlíthető, hogy Hannoverben a szarvas­gomba vadászat jogát számos magán és testületi erdőben, kisebb királyi haszonvétel czimén, a kincstár gyakorolja.''|Erdészeti Lapok: A szarvasgomba mint erdei mellékhasználat, 1887. április}}
[[Kép:Hollós László.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|Dr. [[Hollós László]] 1904-ben akadémiai székfoglalóját a hazai szarvasgombáról tartotta<ref>{{cite web |author=Dr. Töttős Gábor|url=http://www.tolnaart.hu/kiallitas/200211083.htm|title= Dr. Hollós László|publisher=tolnaart.hu |language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref>]]
{{idézet2|''A fehér szarvasgomba, mely Ipolyságon a rozsnyói káptalan erdejében tömegesen előfordul, burgonyához hasonló földalattiföld alatti gomba ; kívül sárgás, belseje tömött, eleinte fehér, majd sárgás-barna, meander-formán szalagos, gyakran fölpúposítja a földet és tetejével olykor napvilágra is kerül; fő termőideje julius - szeptember; ize és illata a franczia szarvasgomba fölé emelik, a melyet pedig 30 frankjával árulnak kilogrammonkint. Az intézőköröknek fel kellene hívni a szegény nép figyelmét e földalattiföld alatti gomba gyűjtésére és mesterséges termesztésére. Kereskedelmi czikk lehetne nálunk a vörös trifla is, mely diónagyságú, ananász-rum szagú, földalattiföld alatti gomba. A földalattiföld alatti gombák nem mérgesek, többnyire élvezhetők is, keresésük azonban sok kitartást és nagy türelmet kíván. Dr Hollós L. tiz fajt sorol fel Hont vármegyéből, melyek közül csak a Tuber maculatum, dryophilum és nitidum s az Elaphomyces arvinus említendők.'' |[[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai 1900}}
 
{{idézet2|''az igazi franczia szarvasgombából az első példányt Csorba Gy. uradalmi igazgató útján - kaptam. Egyik kanásza vette el a disznótól, Ó-Bányán a Kéri Cser nevű erdőrészben, mely tiszta bükkerdő. A nép a Bakonyban általán ismeri s »földi kenyér«, a német meg »Erdbrot« néven orvosszerül használja. Szárazon, pálinkába reszelve, vérhas ellen, s másként elkészítve, a tehén véres vizelése esetében adják. Gazdatisztek s erdészek elbeszélése szerint a Bakony következő helyein fordul elő : Öskű, Balapuszta, Olaszfalu, Akli-puszta mellett, Szarvaskút és Bajor erdő, Csesznek, Sikátor és Rhéde, Szent-Gál és Herend közt, Sáska község mellett Vaskapu. Sikátor és Rhéde határában ezelőtt kutyával gyűjtötték is. Egy másik veszprémmegyei községben a bérlő kanászával szedette el a disznóktól s felhasználta. A franczia szarvasgomba nem idegen tehát hazánkban sem.''|Dr. [[Hollós László]]: Az igazi szarvasgomba Magyarországon és más újabb adatok föld alatt termő gombáink ismeretéhez, 1902}}
=== Különféle információk a szarvasgomba szerepéről a történelemben ===
[[Kép:Antoniuserem.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Remete Szent Antal]] a szarvasgombászok védőszentje bottal és sertéssel ábrázolva]]
* {{idézet2|''Feljegyzik Montagnac franczia községet, melynek lakói a szarvasgombaszedésből évente fejenként 1800 — 2000 frankot keresnek; a 600 lelket számláló község lakóinak évi keresete tehát együtt körülbelől egy millió frank. Fel van jegyezve a forgalmi statistikában, hogy Francziaországnak, különösen közép és déli részeiből, a hol legtöbb szarvasgomba terem, a belfogyasztáson kivül évenként körülbelől 20 millió frank áru szarvasgombát szállítanak ki, leginkább Oroszország, Anglia és Amerikába. Eléggé kecsegtető adatok ezek mindazok előtt, kiknek szivükön fekszik a vagyonosodás és jóllét előmozditása, s minket magyar erdészeket annál inkább kell hogy érdekeljen ezen ügy, mert a szóban forgó földalattiföld alatti gomba erdőben terem.''|Székely Mihály: A szarvasgomba (Tuber melanosporum Vitt. vagy T. cibarium Persv melanosporum) s annak előjövetele, tenyésztése és értékesítése, 1882.<ref name="Székely Mihály"/>}}
* A szarvasgomba termesztők és a háziállatok védőszentje [[Remete Szent Antal]]. A szentet legtöbbször bottal és sertésekkel ábrázolják, melyek alkalmas eszközei a szarvasgombászásnak. Amikor a szent huszonöt éves korában aszkétaéletbe kezdett a sivatagban, minden bizonnyal megkóstolta a szarvasgomba sivatagi változatát a terféziát is. A líbiai sivatagban egy sziklasírban húzta meg magát, majd később egy omladozó kastély romjai között. Egy barátja hordta neki a nélkülözhetetlen szűkös eledelt.<ref>{{cite web |author=|url=http://blog.truffes.org/2010/03/saint-antoine-patron-des-trufficulteurs.html|title=Saint Antoine, Patron des Trufficulteurs|publisher=blog.truffes.org|language=francia|date=|accessdate=2015-03-21}}</ref>
* Az [[avignoni fogság]] azt az 1309 és 1377 közötti időszakot jelöli, amelynek során a pápa székhelye – [[Róma]] helyett – a [[Rhône]] folyó mentén található franciaországi [[Avignon]] városában helyezkedett el. [[Franciaország]]ban az Avignonba költöző pápák hozták divatba a szarvasgomba fogyasztását. Ez is közrejátszhatott abban, hogy mára a francia szarvasgomba-termesztés 16 százaléka Avignon és [[Nîme]] közelében Ville d'Uzès és le Gard település környékén koncentrálódik.<ref>{{cite web |author=R. E.|url=http://www.mindmegette.hu/a-papak-masik-varosaban-38926|title=A pápák másik városában|publisher=mindmegette.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-20}}</ref><ref>{{cite web |author=R. E.|url=http://www.uzes.fr/Week-end-de-la-truffe-2015-le-diamant-noir-s-invite-aux-tables-d-Uzes_a1428.html|title=Week-end de la truffe 2015 : le diamant noir s'invite aux tables d'Uzès...|publisher=uzes.fr|language=francia|date=2015-01-18|accessdate=2015-03-20}}</ref>
Magyarország egyik legjobb szarvasgomba lelőhelye a Jászságban lévő tölgyesek, talán ezért, az ország eddigi legnagyobb 1,28 kilogrammos szarvasgombáját [[Jászivány]] határában találták meg, amelyet egy szárítási eljárás ([[Liofilezés|liofilizálás]]) után a [[Magyar Mezőgazdasági Múzeum]]ban helyeztek el. A rekordméretű trifla példány majdnem elérte az eddigi legnagyobb, 1,3&nbsp;kg-os világbajnok fehér szarvasgomba súlyát.<ref>{{cite web |author=|url=http://nol.hu/belfold/szarvasgomba-jovokep-a-jaszsagban-1495909|title=Szarvasgomba-jövőkép a Jászságban|publisher=[[Népszabadság]] Online|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-14}}</ref><ref>{{cite video|url=https://www.youtube.com/watch?v=dvb0QZdsJRY|title=„Szarvasgomba-nagyhatalom vagyunk” - a nagy átadás|publisher=youtube.com|accessdate=2015-03-15|date=2014-07-30}}</ref><ref>{{cite web |author=|url=http://huntingpress.eu/magazin/a_mezogazdasagi_muzeume_lesz_az_orias_szarvasgomba_|title= A Mezőgazdasági Múzeumé lesz az óriás szarvasgomba|publisher=huntingpress.euu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref>
A szarvasgomba elterjedése szorosan a klímához köthető.
{{idézet|''A mi szarvasgombáink közül gyakorlati jelentősége a nagyra növő fajoknak van. Így, „konyhai” szemszögből nézve, ötféle földalattiföld alatti gomba jöhet számításba. Ezek: a nyári szarvasgomba, Tuber aestivum, a téli szarvasgomba, Tuber bruimale, vörösbarna álpöfeteg, Melanogaster variegatus, a fehér szarvasgomba, Choiromices venosus és a Maltirolo szarvasgomba, Mattirolomyces terfeziodides. Mindezek a gombák, de főleg az utolsó három, kedvező körülmények között kókuszdió nagyságúra is megnőnek, mikor is súlyuk fél kilónál is több lehet. A nyári és a téli szarvasgomba rendesen csak almanagyságú, vagy kisebb.''
 
''A nyári szarvasgombának a Kárpát-térségbeli előfordulását Hollós László egy térképen mutatja be. Eszerint a legsűrűbben a Bakony van megszállva. Ott Hollós a következő helyekről kapta, illetve maga is gyűjtötte. Veszprém (Jutás erdő, Várcsi alsó erdő), Hárskút mellett Kőris György erdő, Bakonybél (Újerdő), Zirc (Akiimajor), Szarvaskút (Bajor erdő), s az Eplény határában lévő ökörhegy. Lókút (Kericserés Borzas), Csesznek, Sikátor, Réde, Szentgál, Herend, Öskü, Ballapuszta, Olaszfalu, Farkasgyepű, Rátót. Márkó (Schlezinger árok, Községi erdő, Menyeke). Teés, Gicz puszta (Kövecses erdőrész), Iharkút, Borsosgyőr, Nóráp, Pápakovácsi. Nagygyimót, Vámos. Más területre eső adatai: Litke (Kőkapu e.), Nógrád m , Kecskemét(Baracs puszta), Felsőgalla, Tata (Komárom m.), Csákvár, Füle (Sándorkai erdő) (Fehér m ) , Borostyánkő (Vas m.), Újlak, Sáska (Vaskapu), Uzsa, Alsó- és Felsőörs (Zala m.), Zselickislak (Kecskehát), Endréd, Sellye, Kak, Vrácsik (Somogy m.), Felsőtárkány, Pásztó (Heves m.).…''
''…A kutatáshoz kis kapa, növényásó vagy erősebb kés szükséges. Az őszi lombhullás után jól használhatjuk a közönséges gereblyét is. Mindenféle erdőn, ahol fű nincs, s a sertések sem járják, találhatunk földalattiföld alatti gombát, még égeres-fűzes ligetekben is, azon helyeken, ahol korhatag lombtakaró van a humuszréteg felett. Legbiztosabban a gyéren álló, öreg fák mellett erdőszéleken, parkokban stb. Ha a nyár esődús, akkor már júliusban-augusztusban találhatunk érett szarvasgombákat, másként ősszel, egészen januárig. Jó helyek a vizek mentén fekvő erdők; ligetek, avagy a teknőszerű mélyedésekben lévő facsoportok, szóval mindama helyek, amelyek nyáron át sem száradnak ki teljesen. A nagyobb gombák olykor felpúposítják maguk felett a földet, esetleg kissé ki is látszanak. Meleg őszi délutánokon apró, fekete, vagy nagyobbacska okkersárga legyek sűrű rajokban táncolnak a gombatermő foltok felett. Egy-egy zápor elsodorhatja a gombák felett lévő lombtakarót, főleg a fák tövénél és így a gombák napfényre is kerülnek. Ahol a fák körül — szinte köröskörül — vaddisznó, borz, őz, mókus túr, vagy kapar, ott utánakeresve, majdnem mindig találunk ottfelejtett gombát.''| Szemere László: A föld alatt termő gombák ismeretének felújítása<ref>{{cite web |author=Szemere László|url=http://mek2.niif.hu/01454/pdf/EL_1959_09_354-357.pdf|title=A föld alatt termő gombák ismeretének felújítása|publisher=mek2.niif.hu|accessdate=2015-03-15|date=}}</ref>}}
Egyedül Magyarországon fordul elő, a homoki szarvasgomba, amit éppen ezért gyakran neveznek „magyar szarvasgombának” is a gasztronómusok. Különlegessége, hogy ez az egyetlen szarvasgomba faj, amelynek az íze édes. Ezért a cukrászok a somlói galuskához, a parféhez, a fagylaltkelyhekhez, a Gundel palacsintához is felhasználják. Magyarországon semleges, humuszos homoktalajokon az akácosokban lehet fellelni. A homoki szarvasgomba augusztustól novemberig gyűjthető.
 
 
== Szaporodása, termesztése ==
 
A gombák képesek egyneműen és kétneműen is szaporodni, bár nem minden gombafajtánál található meg mindkettő, a szexuális (meiotikus, teleomorph) és az aszexuális (mitotikus, anamorph) állapot. A szarvasgombának vannak hím és nő egyedei, amik külön telepekben élnek, így vannak hím és nő telepek, amelyek általában több méter távolságban helyezkednek el egymástól. A gumó formájú termőtest a talajban, a talajfelszínhez közel vagy abból részben kiemelkedve fejlődik. A különböző nemű telepek között az erdő vadjai, a szarvasok, a vaddisznók, az őzek, a gombalegyek és a bogarak, esetleg a gombagyűjtők közvetítik a spórákat. Olasz kutatók megpróbálkoztak „koedukált” telepeket létrehozni, ám azok idővel újra egyneművé váltak: vagy hímmé, vagy nősténnyé.<ref>{{cite web |author=MTI|url=http://hvg.hu/tudomany/20101110_szarvasgomba_szex/|title=Szex útján szaporodnak a szarvasgombák|publisher=hvg.hu|language=magyar|date=2010-11-10|accessdate=2015-03-15}}</ref> Termesztésénél sok-sok környezeti tényezőre oda kell figyelni, mint a legtöbb termesztett növénynél.<ref>{{cite web |author=Godó Nikoletta, Csorbainé Gógán Andrea, Dimény Judit|url=http://www.academia.edu/4193487/Szarvasgomb%C3%A1val_mikorrhiz%C3%A1lt_csemet%C3%A9k_el%C5%91%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sa_God%C3%B3_Nikoletta_Csorbain%C3%A9_G%C3%B3g%C3%A1n_Andrea_Dim%C3%A9ny_Judit_Szent_Istv%C3%A1n_Egyetem_Mez%C5%91gazdas%C3%A1g-_%C3%A9s_K%C3%B6rnyezettudom%C3%A1nyi_Kar |title= Szarvasgombával mikorrhizált csemeték előállítása|publisher=academia.edu|language=magyar|date=|accessdate=2015-05-29}}</ref>
 
Franciaországban már a [[19. század]] elején a természet leutánzása alapján rájöttek, hogy ha szarvasgombát termő tölgyfa alá vetnek makkot és az abból kifejlődött csemetéket szétültetik, akkor azoknak a fáknak a gyökerei idővel maguk is triflát kezdenek teremni, mert a csemete gyökerére nagy valószínűséggel rátelepszik a szarvasgomba. 1810-ben {{Linkiw|Croagnes|Croagnes|fr}} [[Croagnes]]ben bizonyos {{Linkiw|Joseph Talon|Joseph Talon|fr}} [[Joseph Talon]] tűzifának telepített egy új tölgyest, meglepetésére hat év elteltével szarvasgombát talált az ültetvényén. Ezután már tudatosan hozták létre az ezzel a technológiával szaporított facsemetéket majd 1-2 éves korukban átültetve létesítették az első szarvasgomba termesztő ültetvényeket. Manapság évente 300-400 ezer fát ültetnek Franciaországban és vonnak be a szarvasgomba-termesztésbe.<ref>{{cite web|author= |url=http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=1614:hogyan-termesszuenk-sikeresen-bio-szarvasgombat&catid=112:novenytermesztes&Itemid=43 |title=Hogyan termesszünk sikeresen bio szarvasgombát?|publisher=biokontroll.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref>
 
{{idézet2|''Kezdjük azon: sikerült egy-két értékes szarvasgomba termőfoltjára rátalálnunk. Ha oda csemetéket akarunk ültetni, máris rá vagyunk utalva az érdekelt Erdőgazdaság engedélyére, sőt támogatására is. Felfedezésünket tehát nem tarthatjuk hétpecsétes titok alatt, hogy a közmondással éljek. Igaz, hogy meg lehetne tenni azt, hogy alkalmas őszi időben eliskolázunk a termőfoltra annyi csemetét, amennyi oda elfér. Ha emberek nem is vennék észre kísérletezésünket, akkor sincs még nyert ügyünk, mert a gombák után kutató erdei vadak megtalálhatják a helyet, hogy a gomba után turkálva, szétdúlják a csemetéket. Ezért a termőfoltot tüskés ágakkal, esetleg tüskésdrót kerítéssel is be kell keríteni. A bekerí­tett hely pedig mások figyelmét is felhívja. Tehát megdézsmálhatják csemetéinket, főleg ha azok gyümölcsfacsemeték, vagy mogyorók.''|Szemere László: A földalattiföld alatti gombák tenyésztése, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1965}}
[[Kép:2013-04-05 Tuber oregonense Trappe, Bonito & P. Rawl 320277.jpg|balra|bélyegkép|„''A termőréteg a gomba belsejében a márványos erek mentén van. A tömlőkben 2—6, ritkábban csak 1 spóra van. Ezek széles, sokszögű terekkel, hálózatos récékkel fedettek. Méretük 20-60X17-4 2 mikron, aszerint, hogy hány spóra van a tömlőkben. Eleinte a spórák színtelenek, azután sárgásak, majd sárgásbarnák''”<ref>{{cite web |author=Szemere László|url=http://epa.oszk.hu/01600/01610/00004/pdf/vmm_04_1965_19_szemere.pdf |title=A Bakony szarvasgombái|publisher=epa.oszk.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref>]]
Az első magyarországi szarvasgomba ültetvényt Kondor Vilmos erdőmester létesítette 1901-ben [[Litke|Litkén]], nyári szarvasgombát termő erdőből gyűjtött tölgymakkról nevelt csemetézéssel.
Az így telepített és fejlődésnek indult szarvasgomba a [[mikorrhiza]] kapcsolatban, kölcsönösen előnyös együttélésben fejlődik a gazdanövénnyel. A mikorrhiza kapcsolat megnöveli a gazdanövény víz és tápanyag felvételét, ezzel fokozódik a produktivitása és növekedése a duplája is lehet a nem mikorrhizáltakhoz képest. Triflakertek létesítéséhez a legmegfelelőbbek a szántóföldek, rétek, felhagyott szőlők és gyümölcsösök. Ennek az az oka, hogy a talaj jó állapotban van és nem kell tartani az erdőkben természetes módon jelen lévő konkurens mikorrhiza-gombáktól.
Ma már konténeres, szarvasgombával beoltott, gombafonalakkal átszőtt gyökerű facsemetéket használnak a termesztők. A facsemetéket olyan talaj- és [[Éghajlat|klimatikus]] viszonyok közé ültetik, amely optimálisan elősegíti a szarvasgomba termőtestének a képződését. A gomba és a gazdanövény közti kétirányú tápanyagtranszport az arbuszkulumok és hifatekervények sejtfala és sejtmembránja, valamint a növényi sejtfal és sejtmembrán által kialakított speciális anyagátadási felületen keresztül valósul meg. Ha sikerül megteremteni a gomba számára a megfelelő élőhelyi feltételeket, akkor tíz-tizenöt év múlva kezd teremni az ültetvény. A mikorrhizált facsemete árával, a hektáronkénti 1000-2000 fa telepítési költségével, az öntözőberendezések árával és működtetési költségével, valamint az intenzív gyümölcsültetvényekéhez hasonló talajművelési munkák költségeivel kell számolni egy-egy beruházás tervezésekor. A befektés azonban idővel megtérül, hiszen az ilyen ültetvények termőre fordulva, hektáronként átlagosan 60 kilogrammos termésátlagot produkálnak.
=== Szarvasgomba termesztés szempontjából fontosabb gazdanövények ===
 
=== Szarvasgomba termesztés szempontjából fontosabb gazdanövények ===
* [[molyhos tölgy]] ''(Quercus pubescens)''
* [[kocsányos tölgy]] ''(Quercus robur)''
 
=== A gyűjtés szabályozása ===
Ma mintegy 1000-féleezerféle földalattiföld alatti gombát tart számon a [[mikológia]] tudománya, az ehető szarvasgombák száma 10tíz körüli. A legtöbb nyugati országban az ehető szarvasgomba védett.<ref>{{cite web |author=Zétényi Zoltán|url=http://forestpress.hu/index.php/nem-fatermek/228-szarvasgomba/28734-a-magyar-szarvasgomba-termesztes-napja-soroksaron-i-forestpress|title=A Magyar Szarvasgomba-termesztés Napja Soroksáron |publisher=forestpress.hu|language=magyar|date=2014-05-26|accessdate=2015-03-15}}</ref> A termőtestek vonzzák a gombaszúnyogokat, ezek jelenléte elárulja a talajban rejtőző szarvasgombát. Egyes esetekben a szarvasgombatelep felett nagy területen kiég a fű. Nyomra vezetheti a gombakereső embert, hogy a gomba a növekedése során megrepeszti a talajt, és ezek a repedések láthatóvá válnak, ha az avart elkotorják. Máskor apró legyek vagy vadtúrások jelzik a szarvasgomba jelenlétét.
 
{{idézet2|''Triflát gyűjteni kizárólag a szervezeti és működési szabályzat szerint trifla gyűjtéssel foglalkozó szervezetek által tartott, a triflagyűjtésről szóló képzésen igazoltan részt vett és azon alkalmassági vizsgát teljesített kutyával(a továbbiakban: triflakereső kutya), a triflakereső kutyát alkalmazó felelősségére lehet''|Magyar Közlöny 2012. 31. szám<ref>{{cite web |author=|url=http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12031.pdf|title=Magyar Közlöny 2012. 31. szám|publisher=kozlonyok.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref>}}
 
Magyarországon 2013-tól kezdődően, a triflagyűjtők - és a kereső kutyák, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény<ref>{{cite web |author=|url=http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900037.TV |title= 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról|publisher=net.jogtar.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref> és a 24/2012. (III. 19.) VM rendelet<ref>{{cite web |author=|url=http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200024.VM|title= 24/2012. (III. 19.) VM rendelet a földalattiföld alatti gombák gyűjtéséről|publisher=net.jogtar.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref> alapján csak vizsgával, az illetékes erdőgazdálkodó írásbeli engedélyével gyűjthetnek. Kötelezően előírt a gyűjtőnapló vezetése, kivéve annak, aki saját tulajdonú erdejében és naponta legfeljebb 20 dekagramm vagy pedig három darab földalattiföld alatti gombát gyűjt. A triflakereső kutyát elektronikus azonosítóval kell ellátni, egy gyűjtő egyidejűleg legfeljebb két kutyával dolgozhat. Tilos a gyűjtésnél az erdőn a termőhelyet megbolygatni, a megtalált gombát legfeljebb egy 5 centiméter széles eszközzel lehet felszedni, tilos a trifla fészket betemetetlenül hagyni, vagy azt nem az ott kitermelt talajjal betemetni.<ref>{{cite web |author=|url=http://www.nefag.hu/szarvasgomba/tajekoztato|title= Szarvasgomba tájékoztató|publisher=nefag.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref> A magyar szarvasgombász törekvéseket az [[Első Magyar Szarvasgombász Egyesület]] koordinálja, a [[Magyar Szarvasgomba Szövetség]], pedig a tagszervezeteket fogja össze és kapcsolatot tart a nemzetközi társszervekkel.
 
Az etikus gyűjtés alapvető szabálya, hogy képzett kutyákkal történjen, mert csak úgy garantálható az, hogy csak az érett gombát szedjük ki és a piacképtelen, éretlen és ezáltal értéktelen termőtestek a földben maradjanak. A gyűjtés esetében nagyon fontos az is, hogy a lehető legkisebb talajzavarással történjen a termőtestek kiemelése, hogy a micéliumszövedék a lehető legkevésbé sérüljön meg a szarvasgomba telepen.
 
=== A szarvasgomba gyűjtők képzése ===
A földalattiföld alatti gombák gyűjtéséről szóló 24/2012 (III.19.) VM rendelet<ref>{{cite web |author=|url=http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200024.VM |title= 24/2012. (III. 19.) VM rendelet a földalattiföld alatti gombák gyűjtéséről|publisher=net.jogtar.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref> előírása alapján szarvasgombát csak az a személy gyűjthet, aki a [[Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal]] szervezésében a hatósági jellegű képzést eredményesen elvégezte.<ref>{{cite web |author=|url=http://www.gurmand.hu/tudastar-szarvasgomba/megvan-kik-szedhetnek-szarvasgombat-magyarorszagon/15804/|title= Megvan kik szedhetnek szarvasgombát Magyarországon|publisher=gurmand.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref> A tanfolyam elvégzése azonban csak az egyik feltétele annak, hogy valaki triflász lehessen. Csak az Országos Erdőállomány Adattár erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodó hozzájárulásával, engedélyével gyűjthető a földalattiföld alatti gomba, ő jogosult ugyanis meghatározni az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit. Magyarországon a földalattiföld alatti gombák gyűjtésére vonatkozó hatósági jellegű képzést az Első Magyar Szarvasgombász Egyesület és a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesülete tarthat.<ref>{{cite web |author=|url=http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/fold-alatti-gombak-gyujtese-hatosagi-kepzes?inheritRedirect=true|title= Föld alatti gombák gyűjtése hatósági képzés|publisher=portal.nebih.gov.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref>
 
=== Szarvasgombász állatok alkalmazása ===
 
=== Gyűjthető fajok és gyűjtésük ideje ===
 
Magyarországon a nagyobb piacokon és vásárcsarnokokban megszabott időkorlát szerint árusítható a szarvasgomba.<ref name="piaconline.hu">{{cite web |author=|url=http://www.piaconline.hu/new/hir.php?c=1478|title= Szarvasgomba árusításának időkorlátai|publisher=piaconline.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-03-15}}</ref>
*1. valódi szarvasgombák:
**1.5. ''Tuber borchii Vittad.'', késői szarvasgomba - november 15-től április 15-ig,
**1.6. ''Tuber magnatum Pico'', isztriai szarvasgomba (olasz fehér szarvasgomba, piroshúsú szarvasgomba) - október 1-től december 31-ig.
*2. egyéb földalattiföld alatti gombák:
**2.1. ''Choiromyces meandriformis Vittad.'', fehér szarvasgomba - június 10-től október 15-ig,
**2.2. ''Mattirolomyces terfezioides (Matt.) Ed. Fischer'', homoki szarvasgomba - augusztus 20-tól november 15-ig,
**2.3. ''Melanogaster broomeianus Berk.'', kocsonyás-álpöfeteg - egész évben<ref>{{cite web |author=|url=http://2010-2014.kormany.hu/download/e/c5/10000/tervezet%20sz%C3%B6vege.pdf |title= VM rendelet a földalattiföld alatti gombák gyűjtésére vonatkozó
szabályokról |publisher=2010-2014.kormany.hu|language=magyar|date=|accessdate=2015-05-10}}</ref>
 
== Árusíthatóság időkorlátja ==
[[Fájl:Truffels 5800 Euro kg.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|Fehér szarvasgomba egy olasz piacon, 2003-ban]]
<br/>
A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága üzemeltetésében lévő piacokon és vásárcsarnokokban az alábbi időkorlát szerint árusítható szarvasgomba.
* Greschik Viktor: Die Trüffeln der hohen Tatra. (Jahrbücher des ungarischen Karpathen-Vereins. XV), 1898
* Bagi István, Fekete András Oszkár: ''A szarvasgombász mesterség'', Merhavia Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 9789630632898
* Dr. Hollós László: ''Magyarország földalattiföld alatti gombái, szarvasgombaféléi (Fungi Hypogeai Hungariae)'', Természettudományi Társulat, Budapest, 1911
* Dr. Bratek Zoltán: ''Truffes et plantations à vocation truffière en Hongrie. – Actes du colloque. La culture de la truffe dans le monde'', Brive-la-Gaillarde, France, 2007
* Bratek Zoltán - Gerard Chevalier - Henri Frochot: Az európai fekete szarvasgomba, Mezőgazda kiadó, Budapest, 2005, ISBN 9789632182391
* {{cite web|author=|url=http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/cikk_nyomtatas.php?id_cikk=12572|title= Titok a mélyben Beszélgetés Fekete András Oszkárral, a szarvasgombász mesterségről|date=2011-03-03|publisher=Erdélyi Napló XXI. évfolyam, Új sorozat 9. szám|accessdate=2015-03-18}}
* {{cite web|author=|url=http://www.origo.hu/itthon/20121006-nyari-szarvasgombagyujtes-a-jaszsagban-vadgombaszok-es-termesztok-rendelet-a-triflakert.html|title= Barbárok vágták haza a kincset érő magyar triflát|date=|publisher=[[Origo.hu|Origo]]|accessdate=2015-03-18}}
* {{cite web|author=|url=http://erdo.kormany.hu/download/0/55/a0000/24-2012%20VM%20rendelet%20-%202014-04-02.pdf|title= 24/2012. (III. 19.) VM rendelet a földalattiföld alatti gombák gyűjtéséről|date=|publisher=erdo.kormany.hu|accessdate=2015-03-18}}
* {{cite web|author=|url=http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/egymilliot-ero-szarvasgombat-talaltak-a-jaszsagban/ |title= Egymilliót érő szarvasgombát találtak a Jászságon|date=|publisher=szeretlekmagyarorszag.hu|accessdate=2015-03-18}}
* {{cite web|author=|url=http://www.borsonline.hu/20130622_dobbenet_szazezres_birsagot_fizetnek_a_kilencmillios_kincsert|title= Százezres bírságot fizetnek kilencmillió forint értékű szarvasgombáért|date=|publisher=borsonline.hu|accessdate=2015-03-18}}
Névtelen felhasználó