Wikipédia

„József nádor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Grga (vitalap | szerkesztései)
1 108 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Grga (vitalap | szerkesztései)
1 108 szerkesztés
84. sor:
[[Alcsútdoboz]] határában kiépítette az [[alcsúti kastély]]t, melyet [[Pollack Mihály|Pollack Mihállyal]] együtt tervezett. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be, s kastélya parkjában [[arborétum]]ot, háromszáznál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható. Szolgálatába fogadta [[Tost József]] császári kertész három fiát, akik a [[Budavári Palota|Budai Királyi Vár]], a Nádorkert (a mai [[Lágymányos]] területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt), a [[Margit-sziget|Margitsziget]] és az [[alcsúti kastély]] kertészeti munkáit irányították.
 
====== Halála ======
[[Fájl:Jozsefnador palatin Hungary tombstone.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|József nádor síremléke a budai Királyi Várban]]
 
[[Buda (történelmi település)|Budán]] hunyt el [[1847]]. [[január 13.|január 13-án]], 71 éves korában. Halála után a rendek fiát, [[István nádor|Istvánt]] választották utódává nádornak. A nádort, ''„aki Habsburgnak született és magyarnak halt meg”'', a [[Budavári Palota|Budavári Királyi Palota]] [[nádori kripta|nádori kriptájában]] helyezték el, majd ide temették fiát, az utolsó magyar nádort és más családtagjait is. Temetése alkalmából [[Kossuth Lajos]] pesti újságíró, a [[Védegylet (reformkor)|Védegylet]] vezetője, e méltató sorokat írta róla:
 
''„És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.”''
 
110 ⟶ 112 sor:
== Emlékezete ==
[[Fájl:Jozsefnador-szobor1-budapest.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|József nádor szobra [[Budapest|Budapesten]], a [[Belváros (Budapest)|Belvárosban]], a [[József nádor tér|róla elnevezett téren]]]]
József nádor Magyarországon igen népszerű személyiség volt. A „legmagyarabb Habsburgként” emlegették, halála után emlékét méltóan ápolták, intézmények, közterületek nevében is megörökítették.
József nádor Magyarországon igen népszerű személyiség volt. Korában a „legmagyarabb Habsburgként” emlegették. 1945-1989 között, a marxista-szocialista történelemtanítás a Habsburgok szerepét igyekezett negatívan beállítani, így József nádor emlékezetének ápolását, kultuszát megszüntették, a magyar történelem nagy alakjai közül kivették. Az elődjével, a József nádor által fölfejlesztett Ipartanodával, együtt 1856-tól a nevét viselő [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]] nevéből például 1949-ben József nádor nevét eltávolították. ▼
 
▲József nádor Magyarországon igen népszerű személyiség volt. Korában a „legmagyarabb Habsburgként” emlegették. 1945-1989 között, a marxista-szocialista történelemtanítás aaz arisztokrata Habsburgok szerepét igyekezett negatívan beállítani, így József nádor emlékezetének ápolását, kultuszát megszüntették,nádort a magyar történelem nagy alakjai közül kivették., Azemlékezetének elődjévelápolását, akultuszát Józsefmegszüntették. nádorAz általáltala fölfejlesztett Ipartanodával, együtt tekintve 1856-tól a nevét viselő [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]] nevéből például 1949-ben József nádor nevét eltávolították, utcákat, tereket nem neveztek el róla, pénzre nem került fel.
 
Az 1989-es rendszerváltozás óta emlékének ápolása szabaddá vált, ám a közvéleményben ismertsége messze elmarad a történelmi szerepétől. József nádor késői leszármazottai mindmáig szoros kapcsolatokat ápolnak Magyarországgal. Nevét ma Magyarországon csupán néhány intézmény, közterület őrzi.
 
====== 1949 előttig nevét viselő intézmények, közterületek ======
*[[1949]]-ig AJózsef nádor nevét viselték a mai [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]] elődjét,elődintézményei. Az ''Institutum Geometricum'' nevű mérnökképző intézetet [[1782]]-ben alapították, a budai tudományegyetem bölcsészeti karán belül. [[1846]]-ban nyitották meg az önálló magyar mérnökképző intézetet, amely József nádor tiszteletére a [[József Ipartanoda]] nevet vette föl. [[1934]]-ben alakult meg a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]], amelymelynek nevéből [[1949]]-igben viselteeltávolították József nádor nevét.<ref>[http://portal.bme.hu/Latogat/EgyetemTortenet.aspx A BME egyetemtörténeti lapja]</ref>▼
 
====== Jelenleg nevét viselő intézmények, közterületek ======
Számos intézmény, közterület őrzi nevét. József nádor késői leszármazottai mindmáig szoros kapcsolatokat ápolnak Magyarországgal.
* [[József nádor tér]]: [[Budapest]] [[Budapest V. kerülete|V. kerületében]] 1938-ban teret neveztek el róla,.
* ahol szobraSzobra is a róla elnevezett téren látható, a [[Pénzügyminisztérium]] épülete előtt ([[Johann Halbig]] alkotása). A téren a nádor születésének 240. évfordulóján az összes ott lévő fát kivágták mélygarázs építése miatt.<ref>http://greenfo.hu/hirek/2016/03/10/likvidaltak-a-jozsef-nador-ter-fait</ref><ref>https://www.levego.hu/hirek/2016/03/a-jozsef-nador-teri-melygarazs-elso-aldozatai-a-fak
</ref><ref>http://index.hu/mindekozben/poszt/2016/03/09/fakivagas/</ref>
''Rendszerváltozás (1989) óta róla nevezték el:''
▲* A mai [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]] elődjét, ''Institutum Geometricum'' nevű mérnökképző intézetet [[1782]]-ben alapították, a budai tudományegyetem bölcsészeti karán belül. [[1846]]-ban nyitották meg az önálló magyar mérnökképző intézetet, amely József nádor tiszteletére a [[József Ipartanoda]] nevet vette föl. [[1934]]-ben alakult meg a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]], amely [[1949]]-ig viselte József nádor nevét.<ref>[http://portal.bme.hu/Latogat/EgyetemTortenet.aspx A BME egyetemtörténeti lapja]</ref>
* [[József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola]] ([[Budapest]]): [[1992]]-ben alapította a [[Magyar Iparszövetség Oktatási Központ]]. [[2001]]. [[augusztus 29.|augusztus 29-én]] a Vígszínházban felvette József nádor nevét, védnöke József nádor ükunokája, Habsburg–Lotaringiai Mihály, a [[zászlóanya]]ságot Habsburg–Lotaringiai Krisztina vállalta el.<ref>[http://www.jnszi.hu/ Az intézmény honlapja]</ref>
<small>* AzonbanMegjegyzendő: A budapesti [[Budapest VIII. kerülete|Józsefvárost]] és a [[József körút|József körutat]] '''nem''' József nádorról, hanem [[II. József magyar király|II. József császárról]] nevezték el (Lásd: a [[Budapest VIII. kerülete]]).</small>
 
=== Kastélyának, síremlékének későbbi sorsa ===
* [[Alcsúti kastély]] ([[Alcsútdoboz]]): A [[második világháború]] végén a lakók, a [[Habsburg-család]] tagjai Nyugatra menekültek. A kastélyt ezután helyi lakosok teljesen kifosztották, gazdag berendezését széthordták. Egy időre [[Vörös Hadsereg|szovjet katonai parancsnokság]] költözött bele. Az épület teljesen leégett, elpusztult, építőanyagát elhordták. Ma csak a főbejárat oszlopsora és homlokzatának egy darabja (a [[oszlopcsarnok|portikusz]]) látható.
 
=== Síremléke: Nádori kripta (Budavári Palota) ===
*A [[Budavári Palota|Budavári Palotában]] található [[Nádori kripta|nádori kriptában]] József nádor, feleségei, fia (István nádor, az utolsó magyar nádor) és más családtagjainak síremléke található. A nádori kriptában a második világháború alatt – érseki engedéllyel – miséket tartottak. Az 1944–45-ös ostrom alatt a kripta kevéssé károsodott, eztánezután a királyi palota romterületével együtt a közönségtől elzárva maradt. A területen dolgozó beruházó iroda szerint a kriptát először 1966-ban törték fel, de óvintézkedés nem történt. 1973 januárjában [[Zolnay László]] régész fedezte fel, hogy a kripta sorozatos betörés, rongálás és fosztogatás és a holtestek meggyalázásának nyomát mutatja.<ref>[http://mek.oszk.hu/01500/01599/html/02.htm#cim1 Hankó-Kiszely: A nádori kripta (A nádori kripta fejezet).]</ref> 1977-ben Hankó Ildikó és [[Kiszely István (antropológus)|Kiszely István]] [[antropológia|antropológus]] igazságügyi szakértők bevonásávalvezetésével megindult meg a tetemek azonosítása, és a helyreállítási. munka. A kutatók szerint nem csupán rablás, hanem céltalan rombolás is történt: a koporsókat felnyitva kiszórták az urnákban elhelyezett belső szerveket, József nádor mumifikált testéről a fejet leszakították, és a gyermek holttesteket sem kímélték. Műkincs értékű érdemjeleiket, ékszereiket levágták, egyes darabjaik később a műkincs-kereskedelemben bukkantak fel.<ref>Szathmáry István: A koporsó felnyitása után lőtt sebet találtak az elhunyt testén; szoljon.hu, 2011
 
[http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/magazin/a-koporso-felnyitasa-utan-lott-sebet-talaltak-az-elhunyt-testen-413020]</ref> A rablók utáni nyomozás eredménytelenül zárult, de a gyanús, homályos körülmények, - így az oktalan hullagyalázás, a helyreállítás megkezdésének több éves késlekedése - miatt a szóbeszédben felmerült egyes katonai és pártvezetők állítólagos érintettsége, a felsőbb utasítás lehetősége.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_budavari_nadori_sirbolt/|title=RUBICONline {{!}} A Rubicon történelmi folyóirat honlapja|accessdate=2016-10-07|work=www.rubicon.hu}}</ref> A nádori család földi maradványait és kegyeleti tárgyait restaurálták, a kriptát felújították, újraszentelték, 1987 óta régi állapotában látogatható.<ref>[http://mek.oszk.hu/01500/01599/html/09.htm#cim7 Hankó-Kiszely: A nádori kripta (Epilógus)]</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/József_nádor”