„Bélai-havasok” változatai közötti eltérés

Turistaszempontból kissé felemás jellegű. Délkeleti, [[Szepesbéla|Szepesbélának]] néző felét a [[Magyarországi Kárpát Egyesület]] (MKE), főleg Szepesbéla városának és sok derék polgárának (Husz Gy., Britz Gy., Weber S., Kaltstein A., Gabriel A., Koromzay Gy. és másoknak) segítségével bekapcsolta a turistaforgalomba, a város pedig feltárta a [[Bélai-cseppkőbarlang]]ot, megalapította és kifejlesztette [[Barlangliget]]et; a hegység ÉNy-i, a Greineren túl fekvő része azonban Hohenlohe javorinai birodalmának volt része. A [[Havran (hegycsúcs)|Havran]] és Muran szikláin [[kőszáli kecske|kőszáli kecskék]] találnak új otthonra, a [[Jávor-völgy]]ben bölények éltek a [[19. század]] végéig

A Bélai-havasok tehát nem nyújtanak a hegymászóknak olyan problémákat, mint a [[Magas-Tátra]]. Mindezért azonban kárpótolnak a hegység páratlan virágpompája ([[Nagy-Magyarország]] fajokban leggazdagabb vidékei közé tartozott), a gondtalan gerincséta varázsa, a színes és megkapó körkép (a Greiner kilátása az egész [[Tátra (hegység)|Tátra]] legnagyobb képei közé tartozik) s érdekes [[barlang]]jai.